Az evés minden érzékszervünkre hatással van, ezért szánjunk rá időt és éljük át minden pillanatát. Figyeljünk minden falatra... milyen ízeket, illatokat hordoz, azok milyen érzéseket keltenek bennünk.
Az étkezés, egyfajta utazás és ennek az utazásnak a képzelet szab határt. Az utazás részévé tehetjük a bevásárlást, az étel elkészítésének folyamatát is. Legyen ez egy rituálé, mely táplálja testünket és lelkünket is. 
Gondoljatok csak bele! Ha minden étkezésünk így zajlana... hiszem, hogy degszre helyett boldoggá ennénk magunkat! Én próbálok a családomban minden érkezést (az előkészületekkel együtt) utazássá varázsolni és a legnagyobb öröm, hogy ezeknek az utazásoknak már a kisfiam is részese. 

A gőzölgő kávé illata szelíden megcsiklandozta az orromat, felébredtem. Álmom ölelése csak akkor engedett el, amikor mélyen belélegeztem a kávé egyre erősödő illatát. Körülölelve sejtjeimet, ébresztőt fújt... gyorsan felpattantam, az ablakhoz siettem, hogy egy pillantást vessek a tájra. Még hajnal volt, a Köd kézenfogta Földanyát, libegő táncot jártak. A kávé illata a konyhába csalogatott, íze megszokott, hozzá a béke, a nyugalom, a meghitt családi otthon érzése társult. Mindezt hagytam szétáradni a testemben, s csak ezt követően, mosollyal az arcomon indultam a piacra. Céltalan voltam, úgy döntöttem hagyom magam elcsábítani, hagyom, hogy megszólítson a portéka. Beléptem a piac területére, tekintetemmel előre bejártam a standokat. Ráhangolódtam...
a csendet zsibongás váltotta fel. Láthatatlannak képzeltem magam, belestem az emberek kosárabá, próbáltam kitalálni mit főznek a megvásárolt alapanyagokból. Megérintettem és megszagoltam minden nekem tetsző zöldséget és gyümölcsöt. A paradicsomos kofánál szerelembe estem, az illat befészkelte magát az orromba és visszarepített a múltba, a nagyszüleim kertjébe.

A tőröl frissen szakítottam le a napsugarak érlelte paradicsomot, melybe azonnal bele is haraptam. Olyan lédús volt, hogy a könyökömről csöpögött a leve. Vittek volna még magukkal az emlékek, de hirtelen arra eszméltem, hogy egy kedves hang bíztat, hogy harapjak bele: Kóstolja meg Aranyom! Megízleltem, azonnal kitárta szárnyát a képzeletem és egészen Tésztaországig repített. Ismerős és ismertelen tésztaformák jöttek szembe, akik egyre csak azt kiabálták, hogy: Engem válassz! A nyüzsgő piac ehhez képest a nyugalom tere volt, de ahogy egy-egy tésztára fókuszáltam, minden megváltozott. Bemutatkoztak, s elmondták hogyan készíthetem el őket. Hosszas ismerkedés után a ricotta gnocchira esett a választásom, tömör és rövid bemutatkozás volt az övé: "Ha engem választasz rengeteg időt spórolhatsz meg. Kell hozzám 250 g ricotta, kb. ugyanennyi liszt, két tojásnak a sárgája és csipetnyi só. Elkevered a ricottát a sóval és a tojásokkal, majd a liszt hozzáadásával összegyúrsz. A tésztám gombóccá formázod, majd egyforma darabokat csípsz le belőlem, és végül a rendelkezésedre álló eszköz segítségével (mely lehet speciális, erre a célra készített deszka, villa, vagy akár egy reszelő is) barázdát nyomsz a testembe. Azalatt az idő alatt, míg elkészítesz, megfő/megsül a mártásom."

Hazaérkezésemkor menta illata lengte be a lakást, levelei belekéretőztek a tésztába, melybe szenvedélyt és a kisfiam mosolyát is belecsempésztem. Így a tészta is mosolyogva várta, hogy készítői milyen szószt álmodnak meg neki. 
Elfáradtunk az utazásban, így mindenki lepihent. Hirtelen arra ébredtem, hogy kopognak. Felültem az ágyban és füleltem, egyre hangosabbnak hallottam: KIPP-KOPP! Kérdeztem: KI KOPOG? Nem jött válasz, ezért kinéztem, de a folyosót a csend és nyugalom energiája szőtte át. 

Biztosan csak álmodtam, és már bújtam is vissza a meleg takaró ölelésébe. KIPP-KOPP, KIPP-KOPP! A hang a hűtőből jött, a paradicsomok egyesével potyogtak le a polcról. Ahogy kinyitottam a hűtő ajtaját, a földön folytatták utjúkat. Egyesével felvettem őket, a kezemben hirtelen kinyílt a héjuk és elmondták, hogy a hűtőben megismerkedtek a tésztával és alig várják, hogy a tepsiben lenadoljanak, a sütőben lazuljanak és a tészta megmártózzon végre ízes szaftjukban. 

A kérést teljesítettem: félbe vágtam a piros és sárga színben pompázó paradicsomokat, mindkettő fajtából egy-egy maráknyit. Két kisebb méretű lilahagymát karikára vágtam, fokhagymát szeleteltem, s egy üveg csicseriborsót is a társasághoz kevertem.

Testüket olívaolajjal locsoltam, sóval és frissen őrült borssal beporoztam, majd fél órára a sütőbe toltam. Amíg ők sütkéreztek, a tészta a sós, lobogó vízben lubickolt. 

Végül a mártás és a tészta összefonódtak, egységüket az apróra vágott friss mentalevél és parmezán forgács felturbózta.

A paradicsom szaftja ízes, a csicsrborsó húsa krémes, a hagymák fűtenek, a mentalevelek hűtenek. Az utazás csodálatos élményt nyújtott, az ízek harmóniája pedig elvarázsolt.