Dilemma

2011.05.18. 15:50 tisztatészta

Az őszinte vallomás című bejegyzésben arról írtam, hogy a táplálkozás számomra az életszükségleten túl: szenvedély és élvezet. Azonban felmerült bennem a kérdés, hogy mit szeretek jobban: főzni vagy enni? :) Hosszú töprengés után rájöttem, hogy a kérdésre nem tudok egyértelmű választ adni. Vannak az életemben olyan időszakok, amikor az ösztönös táplálkozás olyan élményt nyújt, ami szavakkal leírhatatlan. Ilyenkor megfeledkezem önmagamról, az időről, a problémákról. Mérhetetlen öröm árasztja el a testem, szabadnak érzem magam. Olykor ugyanezt nyújtja a főzés élménye. Aztán van, hogy a kettő egy időpontba esik. Na az a csúcs élmény, a flow. :) 
Persze aki még nem érzett ilyet, joggal teheti fel a kérdést, hogy: "Miről hablatyol ez a "tésztás" csaj?!" :) A párom megismerkedésünk előtt tipikusan az az ember volt, aki azért evett, hogy a szervezete tápanyagszükségletét biztosítsa. Aztán váratlanul jöttem én... és megváltoztattam az életét. Azt hiszem bátran állíthatom, hogy azóta az evés, az ízek élvezete örömforrásává vált az életében. Ennek kapcsán pedig az alábbi kérdésre kerestem a választ: Mi okoz nagyobb örömet: megenni a főztömet vagy nézni, ahogyan mások jóízűen fogyasztják az általam kreált ételeket? Az eddigi tapasztalataimból, élményeimből megválaszolva a kérdést: A legnagyobb öröm az, amikor a családommal, a barátaimmal közösen fogyaszthatok el egy olyan, általam készített ételt, amitől láthatóan kisimul az arcunk. :) Az alábbi fogás is ilyen volt, ezért megosztom veletek a Paradicsomos garnélás linguine receptjét.

Hozzávalók 4 személyre:

500 g linguine tészta
500 g garnélarák
1 doboz hámozott paradicsom
300 ml paradicsomlé
1 dl száraz fehérbor
1 nagyobb fej vöröshagyma
fokhagyma ízlés szerint
apróra vágott petrezselyemzöld
só, frissen őrölt bors
babérlevél, őrölt rozmaring
olívaolaj

Elkészítés:

Egy nagy fazékban vizet forralunk a tésztának. A mélyhűtött garnélát felengedjük, majd szűrőben leöblítjük. Finomra vágjuk az ízlés szerinti mennyiségű fokhagymát (mi jó fokhagymásan szeretjük) és felaprítjuk a petrezselyem zöldjét, majd kevés olívaolajjal összeforgatjuk a garnélarákkal. Egy serpenyőben pár csepp olívaolajat forrósítunk, hozzáadjuk a rákokat, sózzuk és frissen őrölt borsot tekerünk rá. Átforgatjuk, majd ráöntjük a bort és addig főzzük, míg az alkohol elpárolog. 

A mártáshoz kevés olívaolajon üvegesre pirítjuk az apróra vágott hagymát, kevés fokhagymát. Hozzáadjuk a felkockázott, hámozott paradicsomot és a paradicsomlevet. Sózzuk, borsozzuk, beledobunk 2 db babérlevelet és kevés őrölt rozmaringot. Lassú tűzön addig főzzük, míg kissé besűrűsödik. A felforrt vizet sózzuk és a tésztát kifőzzük. A mártáshoz hozzáadjuk a garnélákat, összerotyogtatjuk és a leszűrt tésztával összeforgatjuk. Azonnal tálaljuk! Parmezánnal meghitve a legfinomabb.

A családdal összeülve mind felfaltuk. Nincs is ennél jobb arckezelés - bár ezzel a kozmetikusom vitatkozna! :)  

Szólj hozzá!

Címkék: sós egyszerű száraztészta hosszú száraztészta tengeri herkentyű és tészta

A bejegyzés trackback címe:

https://tisztateszta.blog.hu/api/trackback/id/tr32913355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.