Az emlékek bűvöletében

2011.07.14. 11:15 tisztatészta

Kellemes őszi este van, ülök a gangon, lelóg a lábam a fonott karosszékről. A nagyi velem szemben, fáradhatatlanul köt az unokáinak és a gyerekkoráról mesél. Hihetetlen, hogy két kötőtű segítségével, egy gombolyag fonalból milyen csodákra képes. Ilyenek a nagyik, mindent tudnak és egy percet sem töltenek tétlenül. Mindent a családért, mindent az unokákért tesznek, mindezt hatalmas türelemmel. Csodálattal nézek fel rá és magamban elhatározom, hogy olyan akarok lenni, mint ő. Gyerekként mindig a nyomába voltam, figyeltem minden mozdulatát, szívtam magamba a tudását. Együtt csináltunk mindent, etettük a házi állatokat, kapáltuk a kertet, fejtettük a borsót, fűztük a paprikát és nem utolsó sorban gyúrtuk a tésztát. Ő tanított meg csirkét bontani, kacsát tömni, varrni, horgolni és kötni is. A gyermekkorom volt életem legszebb időszaka, teli élményekkel, mostanra emlékekkel. Vannak dolgok, amik feledésbe merültek, ilyen a kötés, azóta nem próbálkoztam vele. Ennek ellenére a mami kötőtűje a fiókomban lapul és most előkerült, de nem a rendeltetésének megfelelő használatra. 
Friss, csavart tésztát (orsótészta vagy olaszul fusilli, ki hogy ismeri) készítettem a segítségével. Aki eddig a tésztakészítést azért halogatta, mert nincs megfelelő eszköze, drága mulatság beszerezni egy tésztanyújtó gépet, annak most itt a lehetőség. Egy kötőtű (vagy hurkapálca) és egy kis kézügyesség szükségeltetik, no és egy csipet türelem. A hozzávalók és a türelem ilyen csodás formájú tésztát terem. :) 

Hozzávalók a tésztához: 

400 g durumliszt
200 ml kézmeleg víz
csipet só

Elkészítés:

A lisztet gyúródeszkára öntjük, sózzuk, mélyedést csinálunk a közepébe és a langyosra melegített vizet apránként hozzáöntjük, gyorsan összedolgozzuk. Ezt a megoldást gyakorlottabbaknak ajánlom, mert a víz kifolyhat a liszthalom közepéből. Amennyiben a könnyebb megoldást választjuk egy keverőtálba öntsük a lisztet, sózzuk, majd a vizet hozzáöntve dolgozzuk össze a tésztát, amíg homogén nem lesz. Sima, rugalmas tésztát kell kapjunk. Pihentetés nélkül egyforma adagokra vágjuk a tésztát, majd vékony kb. fél centiméter átmérőjű rudacskákat sodrunk belőle. 

Vágjuk fel kb. négy centiméteres darabokra  a "kígyónkat" (3. kép), majd egyenként sodorjuk meg a rendelkezésre álló felületen a tenyerünkkel, úgy, hogy a hosszúsága a duplája legyen (4.kép). Ezt követően a kötőtű (vagy hurkapálca) segítségével csavarjuk fel az alábbi képsorozatnak megfelelően. 

Annak függvényében, hogy jobb vagy balkezesek vagyunk fogjuk a kötőtűt és a hegyét a tészta végéhez illesztjük. A kötőtű folyamatos forgatásával feltekerjük a tésztát, mindig a testünkkel ellentétes irányba végezzük a gördülő mozdulatot. Én a kötőtű végét a másik kezemmel lerögzítem, így könnyebb forgatni az eszközt. A forgatás mellett egy enyhe lefele irányuló erőkifejtéssel a tésztánkat kilapítjuk. Ha kész, csúsztassuk le a kötőtű hegyéről és máris jöhet a következő. 


Én így készítettem, de az interneten kutakodva számos technikával találkoztam. Ha elkészítitek, pár próbálkozás után mindenki ráérez a mozdulatra és egyre gördülékenyebben, gyorsabban készülnek a tésztacsavarok. A tésztához véleményem szerint akár egy húsos ragu, egy rusztikus zöldséges- vagy akár egy szimpla paradicsomos mártás is harmonizál. Én szicíliai pestóval tálaltam. Mint minden regionális receptnek, ennek is több változata ismert. Én az alábbiak szerint készítettem:

Hozzávalók a szószhoz:

500 g paradicsom
150 g ricotta
100 g pecorino vagy parmezán lereszelve
egy marék bazsalikom
2 gerezd fokhagyma
50 g fenyőmag (vagy mandula)
1 dl olívaolaj
só, bors

Elkészítés:

Mossuk meg a paradicsomot, vágjuk félbe és egy teáskanál segítségével távolítsuk el a magokat és a felesleges folyadékot. Tegyük egy tálba az összes hozzávalót és magas fordulatszámon turmixoljuk össze. Egy krémes állagú mártást kapunk, melyet ízlés szerint sózunk, borsozunk. A tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, leszűrjük és máris összekeverhetjük a szósszal. A frissen gyúrt tészta mennyiség (hárman fogyasztottuk el) nem vette fel az összes szószt (kb. a felét), de a pesto hűtőbe téve napokig eláll és pirítósra kenve is isteni finom. Ha nem akartok ekkora mennyiségű pestót készíteni, csökkentsétek felére a mennyiségeket. A friss tésztát szinte bármilyen száraztésztával helyettesíthetitek. Míg nem készítettem rendszeresen friss tésztát spagettivel fogyasztottuk a szicíliai pestót.

Ha a mama látná, hogy a kötőtűjét mire használom... szerintem büszke lenne rám. :) 

2 komment

Címkék: sós friss tojásmentes tészta segédeszközzel formázott húsmentes tészta

A bejegyzés trackback címe:

https://tisztateszta.blog.hu/api/trackback/id/tr293062958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eva.zs 2011.07.14. 19:01:07

Szerintem is. Csúcs vagy! :-)

tisztatészta 2011.07.15. 10:29:12

@eva.zs: (pirul-pirul) Köszönöm! :)