Borzasztóan finom

2011.08.05. 19:30 tisztatészta

Mi háziasszonyok szeretjük, ha az asztalra kerülő ételeinket dicsérő szavakkal illeti a család. Ha beújítok akkor különösen figyelem a reakciókat... és az arcmimika mindent elárul. Legtöbbször a reakció pozitív és ha látom az elégedett arcokat, akkor tudok nekilátni nyugodtan én is az étkezésnek. A család minden ételt kategorizál és attól függően, hogy milyen mértékben nyerte el a tetszésüket vagyis mennyire finom, kerül fel a listára. Ez az ő értelmezésükben csak annyit jelent, hogy: "Ez a kaja máskor is jöhet".
A nagymamám soha nem hagyta ennyiben, nem volt elég neki az, hogy finom. Minden fogás elfogyasztása után színt kellett (volna) vallanom neki az étel iránt táplált érzéseimről. Gyerekfejjel gondoltam, hogy majd megelégszik azzal, ha megfogalmazom neki azt, hogy mennyire finom?! Rettenetesen, borzasztóan, iszonyatosan, ja és rohadtul... :) de hadd menjek már játszani!
Első tengerparti nyaralásom alkalmával készült rólam az alábbi fotó.

Mint látjátok az arcom mindent elárul: nem ízlett a vacsora, rohadtul nem...
A nagyi amikor megpillantotta ezt a képet a következőt mondta: "Rettenetes, borzasztó, iszonyatos." :) Nem értettem hirtelen, de folytatta: "Ezekkel a szavakkal jellemezném az ételt..." Persze leesett...
A mami annak idején nem arra volt kíváncsi, hogy mennyire, hanem, hogy miért finom az étel?! Ő azt akarta, hogy érezzük és megéljük az ízeket és azok harmóniáját. Az volt a szándéka, hogy minden étkezés egy élmény legyen számunkra.
Az alábbi penne csirkemell raguval recept is elnyerte: a borzasztóan finom jelzőt. Akkor megcsapta a fülemet és furcsa érzések keringtek bennem (mint annak idején a mamának/ban)... méghozzá: miért használunk negatív jelzőket a finom fokozására?

Hozzávalók 4 személyre:

500 g penne tészta
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 egész csirkemellfilé (kb 500 g)
1 csomag/100 g feketeerdei sonka (vagy prosciutto)
1 doboz/400 g hámozott paradicsom konzerv
200 ml száraz fehérbor
200 ml főzőtejszín
30 g vaj
2 evőkanál olívaolaj
1 rozmaring ágacska
2 babérlevél
só, frissen őrölt bors
parmezán sajt a tálaláshoz


Elkészítés:

Tegyünk a tűzhelyre egy nagy lábost, öntsünk bele a vajat, az olívaolajat, hevítsük fel, majd tegyük bele a felaprított vöröshagymát, 2 gerezd apróra vágott fokhagymát, adjuk hozzá a rozmaringágat és a babérlevelet. Ezt pároljuk puhára, majd adjuk hozzá a felaprított sonkát és süssük ropogósra. A csirkemellet ledarálva (ha erre nincs lehetőség, nagyon apóra vágjuk össze) tegyük a lábosba. Fontos, hogy a hús egyenletesen borítsa a lábos alját. Pár percig hagyjuk, hogy a hús átmelegedjen, az alja megpiruljon, majd ezután elkezdjük keverni. Kb. 10 percig pirítjuk, majd hozzáöntjük a bort, elkeverjük és felforraljuk. Ha az alkohol elpárolgott hozzáöntjük a hámozott, felaprított paradicsom konzervet. Takarékon rotyogtatjuk, hogy jól összesűrűsödjön. Hozzákeverjük a tejszínt, majd ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Újra felforraljuk, majd takarékra véve addig főzzük, míg be nem sűrűsödik. 
Ha a ragu majdnem kész, egy nagy fazék lobogó sós vízben főzzük ki a tésztát éppen csak puhára (al dente). Szűrjük le és keverjük össze a forró raguval. A tálalás előtt a babérleveleket és a rozmaringágat egy villával halásszuk ki. Parmezán sajttal meghintve és bazsalikom levelekkel díszítve tálaljuk.

Próbáljátok ki és írjátok meg "mennyire" finom. :)

2 komment

Címkék: sós száraztészta rövid csőtészta tészta raguval

A bejegyzés trackback címe:

https://tisztateszta.blog.hu/api/trackback/id/tr53124619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eva.zs 2011.08.05. 21:09:03

Ha jól látom az amit a képen eszel az "banana split" (legalábbis nálunk így hívják). Az a banános-gyümölcsös-tejszínhabos-szirupos-csillagszóróval-istennyilával feldíszített eszméletlen nagy adag fagyi. Mikor a vendéglátóban dolgoztam (jó rég volt) és ezt szervíroztam, mindig az jutott eszembe: "hogy az égbe tudod ezt megenni?!"... mindehhez persze mosolygó képet kellett vágni. :-)

tisztatészta 2011.08.05. 21:24:56

Talált, süllyedt! :) Minden elismerésem, hogy mosolyogva ment a szervírozás. :) Sohasem kóstoltam ennél rosszabbat... szerencsére! :)