Mi utas-nápolyinak hívjuk, de szalalkális krémesként és négy-vagy hatlaposként is ismert. Nálunk az egyszerűbb, négylapos változata készül.

Az egyetlen sütemény, amelynek készítése során anyu ki tudott üldözni bennünket a konyhából, sőt... a házból is. A szalalkáli szúrós szaga volt az, ami miatt menekülni kényszerültünk. Amikor a lapok megsültek, a konyha kiszellőzött, a tesómmal mindig beosontunk és lopva kóstolgattuk a krémet. Előfordult, hogy anyunak kellett még krémet készítenie, mert rájártunk és pillanatok alatt eltüntettünk egy fél lábosnyi mennyiséget. Emlékszem amikor számon kért bennünket: mindig egymásra mutogattunk. Persze Ő okosabb volt, mint gondoltuk... kérte, hogy mutassuk a kezünket. Hát persze, hogy lebuktunk, ott volt a bizonyíték... mert annyira alaposan azért nem nyaltuk le ujjainkról a fenséges ízű tölteléket. Hiába lett elmondva minden egyes sütés alkalmával, hogy a krémet tilos megdézsmálni... a mai napig nem tudunk neki ellenállni.
Anyukám a lapok megtöltése után biztonságba helyezte a ''kártevők" ellen és mindig csak másnap reggel vágta fel. Türelmetlenül vártuk, hogy ehessünk belőle.
Amikor felébredtünk és csipás szemekkel beültünk a konyhába, már az asztalon volt a süti, vagyis a levágott szélek. Egy gőzölgő tea kíséretében pillanatok alatt elpusztítottuk és elégedetten, mosolyogva vonultunk ki a konyhából.
Kérésetekre tehát jöjjön az Utas-nápolyi receptje, a süti, amelynek imádata gyermekkorom óta kísér(t). :)
Hozzávalók a tésztához:
50 dkg liszt
15 dkg zsír (vagy margarin)
1 egész tojás
1,5 dl tej
1 csomag szalalkáli
5 dkg cukor
... a töltelékhez:
1 l tej
30 dkg cukor
20 dkg liszt
5 dkg kakaó
25 dkg margarin
Lapok elkészítése:
A tejet langyosra melegítjük, beletesszük a cukrot majd hozzáöntjük a csomag szalalkálit, elkeverjük és hagyjuk néhány percet állni. A szalalkáli a tészta fellazításához szükséges, ettől lesz a megsült tészta, pihentetés után puha. A lisztet a tojással, a zsírral elmorzsoljuk, majd hozzáöntjük a tejet.
Összedolgozzuk és négy egyenlő részre osztjuk. Közepes tepsi nagyságúra, egyenként a tepsi hátán (sütőpapírt használhatunk) kinyújtjuk és előmelegített sütőben, légkeveréssel, 180 fokon kb. 5 perc alatt megsütjük. A kisebb méretű tepsim alja barázdált volt, így egy gáztepsi hátán nyújtottam ki a tésztát. Ha gáztepsit használunk kb. 3/4 részéig vékonyítsuk a tésztát. Ha megsült, egy hosszú késsel a tészta alá nyúlunk, fellazítjuk, így könnyen leválik a tepsiről. Nagyon óvatosan bánjunk a lapokkal, mert ilyenkor könnyen eltörnek. Ha megsült az első lap, a langyos tepsire nyújtjuk a következő tészta adagot... és így tovább, míg az összes lap meg nem sül.

Krém elkészítése:
A kakaót és a lisztet egy kevés langyos tejjel csomómentesre keverjük, közben a többi tejet a cukorral langyosra melegítjük, hozzáöntjük a kakaós-lisztes masszát és folyamatos keverés mellett sűrű krémmé főzzük. Ha elkészült levesszük a tűzről és (még melegen) hozzáadjuk a margarint, mely a meleg krémtől pillanatok alatt felolvad. Elkeverjük és hagyjuk kihűlni. Amint kihűlt, három felé osztjuk a krémet (nem szükséges külön választani, érzésre szoktuk) és egyenletesen megkenjük a lapokat.
Alufóliával letakarva, egy éjszakát pihentetjük. A tészta reggelre megpuhul és könnyen felszeletelhetővé válik. Először a széleket vágjuk le. A krém a vágás során a késre tapad, ezért egy papírtörlővel mindig letöröljük.
Ez nálunk a kell még (vagyis kőmég) süti, mert annyira finom, mi imádjuk. :)
Itt az idő, hogy megkóstoljátok: Sütésre fel!