Az elélvezős tészta története

2011.05.26. 18:59 tisztatészta

Egyszer volt, hol nem volt, mikor is a "tésztás" lányhoz vendégsereg érkezett. Tanácstalan volt, bújta a szakácskönyveket, böngészte az internetes oldalakat. Törte a fejét, hogy mit főzzön, mivel varázsolhatja el újra a barátait. Kevés ideje volt az előkészületekre, valami egyszerű és nagyszerű ételt szeretett volna... Házigazdaként, eddig még mindig működött a "varázslat", az ételei sikert arattak, a vendégei elégedettek voltak és mindezt igazolta a vacsi elfogyasztása utáni kaján vigyor az arcukon.
Közeledett a várva várt nap: egy lazítós, borozgatós, vacsorával egybekötött, barátokkal eltöltött este. Kutakodása során nem tudott választani a sok recept közül, így hát egy olasz szakácskönyvből merített ötlet alapján összedobta a saját és természetesen vendégei ízlésének megfelelő verziót. Persze tésztaétel készült, mi más?!
Ezen az estén várakozásain felül teljesített. :) Ahogy ültek az asztalnál az üres tányérok felett, csak azt lehetett hallani nagy sóhajok közepette, hogy: "Jajj, ez isteni volt! Ilyet máskor is főzhetsz, mennyei eledel! Pfú, de jól laktam!" Aztán jött a kérdés, mellyel megfogták a szakácsnőt: "Mi a neve ennek az ételnek?" 
Ööö: "Nem tudom. Talán nevezhetnénk sonkás-gombás-paradicsomos linguine fészeknek mini mozz..." Erre a barátnő közbevágott: "Tudod mit? Legyen elélvezős tészta és kész! Egyszerű és az élvezeti értékét is ez fejezi ki leginkább. Nem kell túlbonyolítani, ebből legalább tudja mindenki, hogy az elfogyasztása elégedettséget és maximális élvezetet nyújt."
Hát így kapta nevét az alábbi recept, amit az elnevezése ellenére 18 év alattiak is fogyaszthatnak. :) 

Hozzávalók:

500 g linguine vagy spagetti tészta
200 g feketeerdei sonka
200 g csiperkegomba
1 fej vöröshagyma
ízlés szerint fokhagyma
1 dl száraz fehérbor
4 nagyobb friss paradicsom hámozva vagy 1 doboz konzerv
0,5 l paradicsomlé
1 csomag mini mozzarella
só, frissen őrölt bors
rozmaring és oregánó (friss vagy őrölt)
1 csokor petrezselyemzöld
kevés olívaolaj

Elkészítés:

Nagy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, hozzáadjuk a felaprított hagymát, fokhagymát. Lassú tűzön állandóan kevergetve puhára pároljuk, majd hozzáadjuk a csíkokra vágott sonkát és ropogósra sütjük. Hozzáadjuk a szeletekre vágott gombát és további 3 percig pirítjuk. Felöntjük a borral és felforraljuk. Ha az alkohol elforrt hozzáadjuk a meghámozott és felkockázott paradicsomot vagy a konzervet illetve a paradicsomlevet. Sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint őrölt vagy friss rozmaringot és oregánót adunk hozzá. Addig főzzük, míg össze nem sűrűsödik. Én mindig teszek félre kevés aprított fokhagymát és pár perccel azelőtt, hogy elkészülne, a szószhoz adom. Így sokkal intenzívebben érezhető az íze. Amíg a mártás fő, nagy fazék forrásban lévő vízben éppen csak puhára (al-dente) főzzük a tésztát. A tésztát leszűrjük, majd összekeverjük a szósszal és az apróra vágott petrezselyemmel. Kanál és villa segítségével fészkeket készítünk. Nem áltatlak benneteket, nehéz és pepecselős meló a fészekrakás, de a látvány miatt megéri. A fészkeket olívaolajjal meglocsolt, tűzálló tálba sorakoztatjuk. A fészek készítéshez egy nagyobb méretű kiszúró formát vehetünk igénybe (lásd a képen), így garantált az egyben maradásuk.

Ha nem akartok fészekrakással szórakozni és a konyha küszöbén topog a család, hogy éhesek, mikor lesz már készen, akkor csak dobáljátok a tészta közé a mini mozzarellát és toljátok be a sütőbe, míg meg nem olvad a sajt. Szerintem a siker így is garantált. Aki mégis szán rá időt, az, miután megtelt a tepsi a tészta kupacokkal, rakjon a közepükbe egy-egy mozzarella golyócskát. Tapasztalat, hogy a szószos edény alján marad sonka és gomba darab, amit bátran merjünk a fészkekre. Ha elkészültünk, előmelegített sütőben kb. 10 percig, a sajt olvadásáig sütjük. Vigyázzunk, nem szabad túl sokáig a sütőbe felejteni, mert a tészta kiszárad és ezáltal veszít élvezeti értékéből. Tálalás előtt felaprított friss petrezselyemmel vagy bazsalikommal szórjuk meg a tésztakupacok tetejét. Forrón tálaljuk, mert ha kihűl, nem számíthatunk extra élvezetre. :)

Meglehetősen szubjektív és nagyban függ a fogyasztó egyéni ízlésétől, hogy hogyan értékeli egy étel élvezeti értékét, de garantálom, hogy ez a tészta méltó a nevéhez! ;)

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: sós száraztészta hosszú száraztészta

A bejegyzés trackback címe:

https://tisztateszta.blog.hu/api/trackback/id/tr112930098

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nagy Zsófia | PALACSINTA 2011.05.28. 16:02:31

Gondban van a tészta tündérFérjhez megy a lányaNézegeti varázskönyvétMit ad vacsorára Sütök pettyes palacsintátKezdődjék a mókaTojássárga napkorongjátLágyítsa a szóda Fél liter tej kevés cukorSzakadjon a lisztesőÖlbe veszi merőkanálForró olaj éget...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása