"Van egy blog, amelynek szerzője egy év leforgása alatt olyat alkotott, amit csak kevesen tudnak. Ritkán olvasok el többször egy könyvet, ritkán nézek meg kétszer egy filmet, ritkán kerül egyfajta étel többször az asztalunkra, de Petrához mindig vissza-visszatérek, a tisztatésztát ugyanis valami felfoghatatlanul különleges atmoszféra lengi körül. Tengernyi pozitív gondolat, érzés és tömény szeretet árad ebből az online naplóból; elég néha egy-egy bejegyzést átfutni, és máris jobban érzi magát az ember." - írja Gaba a Tarka Bárka blog szerzője. ♥

Sokan kérdeztétek annak idején, hogy: MIÉRT ÉR VÉGET? 
Akkor ezt válaszoltam: "Ismerve az úti célt más vizekre hajózom és most jó szelek fújnak ahhoz, hogy odataláljak." :)
Kerestem az utam és a tészta segítségemre sietett, megmentett és tanított: türelmet, pontosságot, éberséget, mértékletességet. Segített a belső csend megtapasztalásában, segített kiüríteni az elmém. Elvezetett önmagamhoz, segített szembenézni önmagammal. FELÉBRESZTETT! 
Most ezt válaszolom segítségül véve Paulo Coelho gondolatait: "Minden attól függ, hogyan nézed a dolgokat. Van öt olyan erény, amit ha sikerül megőrizned magadban, mindig békében leszel a világgal. Az első erény: nagy dolgokat vihetsz véghez, de soha ne feledd, hogy van egy Kéz, amely vezeti a lépteidet. Ezt a kezet mi Istennek hívjuk, és mindig az Ő akarata felé fog téged vezetni. A második erény: néha egy kicsit abba kell hagynom az írást, hogy kihegyezzem a ceruzát. A ceruzának ez szenvedést okoz, de a végén hegyesebb lesz. Van olyan fájdalom, amit el kell tudnod viselni, mert jobb ember leszel tőle. A harmadik erény: a ceruza mindig hagyja, hogy kiradírozzuk azt, amit elrontott. Megérti, hogy ha kijavítunk valamit, amit rosszul csináltunk, az nem szükségszerűen rossz - épp ellenkezőleg: fontos, mert az igazság útján tart minket. Negyedik erény: a ceruzában nem a fája vagy a külső formája a lényeg, hanem a grafit, ami benne van. Ezért mindig törődj azzal, ami a bensődben történik. Végül a ceruza ötödik erénye: mindig nyomot hagy maga után. Tudd meg, hogy az életben te is ugyanígy nyomot hagysz a tetteid után, és ennek tudatában cselekedj."

Abba kellett hagynom, hogy tudatosan térhessek vissza, egységben a tésztával, egységben önmagammal és a világgal. :) 
Receptet is hoztam, de vízre kell szállnotok érte. Vár benneteket a Tarka Bárka fedélzete a világ halleveseinek recept sorozatával. Én ismét a múltban kalandoztam, emlékeket és a nagypapám törpe csipedett receptjét hoztam szeretettel fűszerezve. ♥ :)

Tarka Bárka - hal-gasztro-blog facebook elérhetősége: ITT

A következő receptig egy tányér törpe csipedettel búcsúzom. ;)

Tavaly ilyenkor izgatottan és egyben teli félelemmel vágtam bele a blogírásba. Vajon kíváncsi lesz valaki egy lány kalandozásaira a tészták világában? Elegendő lelkesedés és szeretet van bennem ahhoz, hogy átadjak egy életérzést? Lesz minden tésztához egy emlék, egy történet, tudok mindegyikhez adni egy csipettel magamból?
Félre az elbizonytalanító kérdésekkel, nincs visszaút, már megálmodtam, formába öntöttem és megírtam az első bejegyzést, ami publikálásra vár. Tétováztam, fel alá járkáltam a lakásban, aztán egy hirtelen mozdulattal kattintottam:
2011. április 4. - első bejegyzés a tisztatészta blog oldalán 
Jöttek a barátok, biztattak, lájkoltak, majd egyre többen kattintottatok és napról napra, egyre többen fertőződtetek meg 'házitésztalázzal'. 
Pontosan egy év telt el... gyorsan múlik az idő, a blog élete egy pillanat alatt pereg le előttem. Minden tésztára emlékszem, mert minden tésztától kaptam valamit... egy érzést, egy emléket, az utat önmagamhoz. 
2012. április 4. - utolsó bejegyzés a tisztatészta blog oldalán
Kerestem az utam, majd egy ideig azt hittem megtaláltam. Az idő múlásával rádöbbentem, hogy a tészta segítségemre sietett, megmentett és ellátva jó tanácsokkal útbaigazított. 
Egy ideje éreztem, hogy itt az idő, de nem akartam tudomást venni arról, hogy elengedte a kezemet... nem hittem el, hogy nélküle is boldogulok. Mérhetetlenül hálás vagyok a vele, az itt és a veletek töltött minden percért. Eljött az idő, hogy megköszönjem, elköszönjek és búcsút intsek.

Az ITT történteket a szívemben őrzöm az idők végezetéig. 
Köszönettel és őszinte szeretettel, Petra - a tésztáslány :)

...nem is olyan egyszerű, főleg annak, aki imádja a vastag, ropogós kenyérhéjat, aki megszokta, hogy gond nélkül beleharaphat egy tartalmas szendvicsbe, aki szeret az ízekre koncentrálni és szereti átadni magát az evés örömének. Bizony elkeseredtem, hogy fogszabályzóval az ízek halványulnak, az ételek élvezeti értéke csökken és még a spagettit sem tudom önfeledten elfogyasztani, mert vagy akadályba ütközik vagy ízlelés nélkül, hihetetlen sebességgel kúszik le a torkomon. :) 
Ezen negatív tapasztalatok hatására kutakodni kezdtem és olyan kenyér receptet kerestem, ami gyorsan elkészíthető, nem kell hozzá kovászt nevelnem és nem utolsó szempont volt a vékony, puha héj, amelybe én, a fogszabályzós tésztáslány is élvezettel tudok beleharapni. :)

Íme az 'extragyors kenyér' recept:

500 g liszt (BL 80 vagy dupla nullás liszt)
370 ml langyos víz
12,5 g friss élesztő
1 teáskanál méz
1,5 teáskanál só

A megadott vízmennyiség felében oldjuk fel a mézet, morzsoljuk bele az élesztőt és futtassuk fel. Szitáljuk a lisztet kelesztőtálba, öntsük hozzá a felfuttatott élesztőt, a megmaradt vízmennyiséget és egy villa segítségével, gyors mozdulatokkal keverjük el. Végül adjuk hozzá a sót és újra keverjük össze. Ragadós, lágy tésztát kapunk, melynek teljes felületét szórjuk meg bő liszttel. Meleg, huzatmentes helyen, letakarva 1,5 órát kelesszük. A megkelt tésztát helyezzük lisztezett felületre, úgy hogy a kelesztés előtt liszttel megszórt felület legyen továbbra is felül. Finoman kell bánni a tésztával, hogy a légbuborékok nehogy elillanjanak. Ha ez megtörténik, összeesik a tészta és nem lesz szép lyukacsos a kenyerünk. (Első nekifutásra én is így jártam. :))

Osszuk három egyenlő részre a tésztát, formázzuk téglalap alakúra majd óvatosan helyezzük át sütőpapírral bélelt tepsire, toljuk előmelegített sütőbe és 240 °C-on, fél óra alatt süssük aranybarnára. 


A friss, puha kenyérre tonhalkrémet kentem és újhagymával, fűszeres olajban eltett aszalt paradicsommal fogyasztottam. Mennyei harapnivaló reggelire vagy akár vacsorára.  

Tonhalkrém, ahogyan én készítem
hozzávalók:

125 g mascarpone
140 g tonhal (konzerv)
fél citrom leve
só, frissen őrölt bors

A konzervet csöpögtessük le, facsarjuk rá a citrom levét, keverjük össze a mascarponéval, majd ízlés szerint sózzuk és hintsük meg frissen őrölt borssal.  

Süssétek, kenjétek és váljék egészségetekre! :)

Folyton változik körülöttünk és velünk együtt a világ. Rohanunk, aztán meg-megállunk, elgondolkozunk, majd elcsodálkozunk és végül rádöbbenünk, hogy megint nem figyeltünk oda magunkra, nem töltöttünk elég időt önmagunkkal. Hogyan kapcsolódik ez a húsvéti tésztadíszekhez?
Leragadtam a türelem kérdéskörénél...
Honnan van ennyi türelmed?
Nincs elég türelmem.
Türelmed az aztán van!
... kérdeztek, kijelentéseket tesztek, megállapítotok. 
Mostanában tudatosan figyelem magamat, a reakcióimat és rájöttem, hogy a türelem és a koncentráció összefüggésben van. Oly módon véltem ezt felfedezni, hogy amikor valamire nagyon koncentráltam, rövid idő elteltével elfogyott a türelmem, elkezdtem remegtetni a lábaimat, furcsa bizsergés futott végig a testemen és hirtelen elkapott, az "ebbőlelégvolt, éneztnemakaromtovább" érzés.

Felismertem, hogy valamit nagyon rosszul csinálok. Oka van annak, hogy a testem ilyen és ehhez hasonló reakciókat vált ki. Befelé fordultam, majd elemeztem és hamar megkaptam a választ.
Petra! Iktasd ki a külvilágot, ne az adott tevékenység álljon figyelmed fókuszában, összpontosíts önmagadra, hagyd, hogy elárasszon a szeretet érzése és merj áramolni. Ilyenkor tudod átélni a tevékenység nyújtotta örömöt, érezni önmagad és a környezeted által sugárzott szépséget. 

"A virágok akkor mutatkoznak meg igazán, amikor egyedül vagyok. Olyankor tudok rájuk figyelni. Jelenlétüket így élem át igazán" MAY SARTON

Hát, így alkotok én türelemmel! :)

Hangolódjatok! :)

Az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt a TISZTATÉSZTA facebook oldalát kedvelők száma és a blog látogatottsága. A visszajelzések alapján egyre több olvasót fertőzök meg "házitésztalázzal". :) Ezúton köszönöm az elismerő szavakat, azt, hogy megosztjátok velem tésztás kísérletezéseiteket és nem utolsó sorban, hogy itt vagytok és velem tartotok az utazáson. Bevallom elcsábított az olasz tésztavilág, de a jövőben ígérem, hogy más vidékeket is felfedezünk tészta fronton. Ehhez nekem is segítséget nyújt a T.bálint Kiadó gondozásában megjelent Tésztavarázs c. könyv, melynek írója Michael Roux,  három Michelin csillag birtokosa, aki több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a házi tésztakészítés területén.

Engem jó ideje beszippantott a varázslatos tésztavilág és a könyv megjelenése másokat is lázba hozott. Elárulom, hogy nincs ebben semmi varázslat, egyszerűen Michael Roux tökéleteset alkotott. Olyan könyvet írt, amely mindenkihez szól, amely csupa könnyen elsajátítható receptet tartalmaz. A séf tanít és egyben inspirál, én ezért szeretem ezt a könyvet. 
A könyvből egy példány gazdára vár.
Hogyan lehetsz Te a könyv szerencsés tulajdonosa? 
- írd meg a tisztateszta@gmail.com e-mail címre, hogy Franciaországban melyik a tésztakészítéshez leggyakrabban használt sima liszt. Válaszként egy számot várok, melyhez segítséget ITT találsz. 
A játék most indul!
A válaszokat 2012. március 25-én, vasárnap délig várom a tisztatészta e-mail címére! Sorsolás a határidő lejáratát követően a RANDOM.ORG segítségével. A sorsolás végeredményéről a TISZTATÉSZTA facebook oldalán és e bejegyzés hozzászólásában tájékozódhatsz, a nyertest e-mailben is értesítem.
TÉSZTÁRA FEL!