Folyton változik körülöttünk és velünk együtt a világ. Rohanunk, aztán meg-megállunk, elgondolkozunk, majd elcsodálkozunk és végül rádöbbenünk, hogy megint nem figyeltünk oda magunkra, nem töltöttünk elég időt önmagunkkal. Hogyan kapcsolódik ez a húsvéti tésztadíszekhez?
Leragadtam a türelem kérdéskörénél...
Honnan van ennyi türelmed?
Nincs elég türelmem.
Türelmed az aztán van!
... kérdeztek, kijelentéseket tesztek, megállapítotok. 
Mostanában tudatosan figyelem magamat, a reakcióimat és rájöttem, hogy a türelem és a koncentráció összefüggésben van. Oly módon véltem ezt felfedezni, hogy amikor valamire nagyon koncentráltam, rövid idő elteltével elfogyott a türelmem, elkezdtem remegtetni a lábaimat, furcsa bizsergés futott végig a testemen és hirtelen elkapott, az "ebbőlelégvolt, éneztnemakaromtovább" érzés.

Felismertem, hogy valamit nagyon rosszul csinálok. Oka van annak, hogy a testem ilyen és ehhez hasonló reakciókat vált ki. Befelé fordultam, majd elemeztem és hamar megkaptam a választ.
Petra! Iktasd ki a külvilágot, ne az adott tevékenység álljon figyelmed fókuszában, összpontosíts önmagadra, hagyd, hogy elárasszon a szeretet érzése és merj áramolni. Ilyenkor tudod átélni a tevékenység nyújtotta örömöt, érezni önmagad és a környezeted által sugárzott szépséget. 

"A virágok akkor mutatkoznak meg igazán, amikor egyedül vagyok. Olyankor tudok rájuk figyelni. Jelenlétüket így élem át igazán" MAY SARTON

Hát, így alkotok én türelemmel! :)

Hangolódjatok! :)