Kezdem a régivel, a jól bevált klasszikussal: a panírral. Gyermekkorom első konyhai műveletei közé tartozott a hús panírozása. Kezdetben több jutott a földre, és több ragadt az apró kezeimre a liszt, tojás, zsemlemorzsa trióból. Aztán az idő előrehaladtával és az anyukám közreműködésével tökélyre fejlesztettem a család vasárnapi ebédjének főszereplőjét. Kislányként úgy éreztem nem tudok rántott hús nélkül élni...
Egy háziasszonynak állandó dilemma, hogy: "Mit főzzek holnap?". Édesanyám is rendszeresen meginterjúvolta a családot, aztán a fiúk reakciója: a "mindegy" és az én válaszom a "rántott húst", egy idő után kiborították. Szóval anyu besokallt, nem kérdezett, csak kísérletezett. Kezdetben félve tálalta a megszokottól eltérő étkeket, aztán egyre bátrabban és kreatívabban sütött-főzött, mivel mindenki elégedettségét fejezte ki és nem tette szóvá a változást.
Egy idő után minden embert elér a változás szele. Ez igaz az élet minden területére, a fenti kis családi történetből tapasztalva: az étkezési szokások megváltozására is. Nagy felelősség ez egy nő, családanya életében. Ezúton köszönöm édesanyámnak, hogy változatos és tápláló ételekkel biztosította a fejlődésünket és nem ragadt le a megszokásoknál és nem hagyta, hogy rántott húst, rántott hússal egyek. :)
Szóval a függőség megszűnt és arról ő már nem tehet, hogy újra kialakult... gondolok itt arra, hogy az életemben/konyhámban minden Tiszta tészta! :)
Egy kicsit elkalandoztam, térjünk vissza a burkolathoz. Szóval a változás a csirkemell esetében a panír leváltásával kezdődött. Következzék az anyukám receptje, a kukoricás csirkemell palacsinta köntösben.
Hozzávalók:
1 közepes nagyságú csirkemell filé
6 evőkanál liszt
2 db tojás
1 doboz morzsolt csemegekukorica
1 dl tej
csapott mokkáskanál só
csipetnyi őrölt fűszerpaprika
olaj a sütéshez
Elkészítés:
A csirkemellet megtisztítjuk, kisebb szeletekre vágjuk, kiklopfoljuk (nem túl vékonyra), majd sózzuk. A kukoricát leszűrjük és hagyjuk állni, hogy kicsöpögjön belőle a leve. A tojásokat kézi mixerrel felverjük, hozzáadjuk a lisztet, a tejet. Ha összeállt a sűrű palacsintatészta sózzuk, beleszórjuk az őrölt fűszerpaprikát és elkeverjük. A legvégén a kukoricát beleforgatjuk a masszába.
Egy serpenyőben olajat forrósítunk, a csirkemellet belemártjuk a tésztába és kisütjük.
Jó tanács: A hússzeleteket fogjuk meg kézzel, mártsuk bele a sűrű masszába úgy, hogy az egyik felére tapadjon rá. A tésztás felével fordítsuk az olajba, majd kanállal tegyünk a tetejére. Vigyázzunk, hogy hirtelen ne kapja oda, mert nem fog átsülni. A leváló kukoricaszemekkel óvatosak legyünk, mert gyorsan átsülnek és nagy durranás következtében az olaj felfröccsen. Érdemes kihalászni mielőbb a forró olajból.
Az aranybarnára sült szeleteket bármilyen körettel tálalhatjuk. Mivel most vacsorára készült, joghurtos salátával fogyasztottuk. Próbáljátok ki! Megéri, mert finom és nagyon omlósz! :)
