"Számomra az élet elképzelhetetlen paradicsom nélkül. Komolyan mondom. A világ teljesen más volna...
Van még egy termés, aminek ennyire egyedi az íze és az állaga, egyszerre édes és savanykás? Szagoljuk meg a frissen szedett paradicsomot - van más, aminek ilyen hihetetlen az illata?" - így indítja Giorgio Locatelli Ízek Itáliája c. könyvében a paradicsomról szóló fejezetet.
Én is így érzek, de egyre halványulnak az emlékeim a paradicsomról. A piacon keresgélve ritkán találok olyan paradicsomot amelynek illata és íze a gyermekkoromra emlékeztetne. Azt az illatot sohasem feledem...
A nagyiéknál hatalmas kert volt, tele finomsággal. Amikor rossz fát tettem a tűzre és leszidtak, akkor rendszeresen összecsomagoltam, kentem egy hatalmas szelet zsíros kenyeret, szalvétába csomagoltam és beleraktam a hátizsákomba a mini plédem mellé. Indulás előtt a kert felé vettem az irányt és leszedtem egy jókora érett paradicsomot... ezután indultam csak világgá. Igen világgá, mert a felnőttek nem értettek meg, mindenért rám szóltak...
Útközben a kezemet szagolgattam, a paradicsom illatát ízleltem, olyan intenzív, friss, megnyugtató illat volt az. Általában nem jutottam messzire... a nagyi és anyu is tudta, hogy nem kell aggódnia, mert ha jóllaktam úgyis haza megyek. :) Szóval amikor (pár száz méter után) elfáradtam és szimpatikusnak találtam a helyet, letelepedtem. Pléd kiterít, kényelmesen elhelyezkedik, zsíros deszka és paradicsom elővesz és már faltam is. A hatalmas paradicsom alig fért el a kezemben, mohón beleharaptam, folyott a lé a könyökömön, a magok megtapadtak a ruhámon. Isteni íze volt...
... mire megettem, elszállt a mérgem, meggondoltam magam a világgá menetelt illetően és szép lassan hazabandukoltam. A mama egy mosoly kíséretében ilyenkor csak annyit kérdezett, hogy: "Finom volt a paradicsom?"
Anyuval minap épp a 'világgá menetelemről' beszélgettünk és megállapítottuk, hogy (érdekes módon) minden évben a paradicsom érés időszakára esett. :) Valószínű kellett egy indok, hogy nyugodt környezetben tudjam ízlelni az adott évi termést. :)
Bazsalikommal gyúrt friss malloreddus tésztát készítettem paradicsomszósszal, íme a recept:
Hozzávalók a tésztához:
200 g durumliszt
200 g "00" liszt
180 ml kézmeleg víz
6 g bazsalikomlevél
csipet sáfrány
só
A malloreddus elkészítésének részleteit: A tészta, ami rabul ejtett bejegyzésben olvashatjátok. Most egy kicsit nagyobb mennyiségben készült illetve összetört bazsalikomlevelekkel ízesítettem. Három főre elegendő mennyiség, bár két nagyétkű simán elpusztítja ezt az adagot. :)
A bazsalikomleveleket megmossuk, szűrőben lecsepegtetjük, majd két papírtörlő között felitatjuk a még rátapadt vízcseppeket. Mozsárban összetörjük (esetleg turmixgépben aprítjuk). A bazsalikom pépet a liszthalom közepébe helyezzük, csipet sót szórunk rá és a vizet lassan adagolva összedolgozzuk a tésztát. 200 ml vizet mértem ki a fenti lisztmennyiséghez, de kevesebbre volt szükség ahhoz, hogy a tészta sima és rugalmas állagú legyen.
... a szószhoz:
400 g érett paradicsom (koktélparadicsomot használtam)
1 dl paradicsomlé
1 kisebb fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
4 evőkanál olívaolaj
bazsalikomlevelek
só, frissen őrölt bors
parmezán sajt a tálaláshoz
Elkészítés:
Mossuk meg a paradicsomot, vágjuk négy részre. Aprítsuk fel a hagymát fokhagymát. Mossuk és szárítsuk meg a bazsalikomleveleket. Amíg elkészítjük a szószt tegyünk fel vizet egy nagy lábosban a tésztának.
Egy nagy serpenyőbe tesszük az olívaolajat, az aprított vöröshagymát és a fokhagyma mennyiségének a felét, melyet üvegesre pirítunk majd hozzáadjuk az összevágott paradicsomot és közepes lángon addig főzzük, míg összeesik. Ekkor hozzáöntjük a paradicsomlevet (nem volt elég levecses a paradicsom, ezért volt szükség plusz lére), összerotyogtatjuk.
Sózzuk, meghintjük ízlés szerint frissen őrölt borssal, a maradék felaprított fokhagymát a tetejére szórjuk, majd a bazsalikomleveleket rátépkedjük. Bazsalikomból kb. annyi mennyiséget használtam fel, mint a tésztagyúráshoz.
Máris keverhetjük hozzá a sós, lobogó vízben kifőtt, leszűrt tésztánkat. Összeforgatjuk, hogy a tésztát átjárja a szósz. Reszelt parmezán sajttal meghintve azonnal tálaljuk. Ha nincs idő friss tésztát gyúrni, akkor tetszőleges formájú száraztésztával is készíthető, a fent megadott szósz mennyiségéhez kb. 400 g szükséges.
Isteni finom ízharmónia született, nincs olyan nap, hogy ne kívánnék egy jókora adag paradicsomos tésztát. Álmomból felébresztve is jöhet... mert van ebben valami egészen különleges. :)
