Óriás méretű, kagyló formájú - conchiglioni rigati, vagyis óriás kagylótészta. Töltelékre várva sorakoztak a konyhapulton... egy darabig ültem felette, csak néztem és csodáltam... aztán megijesztett a szépsége. 

Félelem fogott el! Féltem, ha hozzányúlok, elveszem a szépségét, pedig pont az ellenkezőjét szerettem volna... kihasználni a mélységét, kihangsúlyozni a formáját. Ez olyan, mint a sminkelés, hiszen annak is az a lényege, hogy kiemeljük arcunk igazi szépségét. Persze nem szabad túlzásokba esni... fontos, hogy magunkénak érezzük, s a hozzánk leginkább illő sminket viseljük. Kerestem, kutakodtam... sokan, sokféleképpen fogyasztjátok... sokan és mégis másként írtok róla... mindenki az ízlésének megfelelően. Az olvasottakból, látottakból rájöttem, hogy az óriáskagyló ezerarcú, minden "jól áll neki", ezt szeretném most bebizonyítani nektek. ;)
Első nekifutásra a kíváncsiságom vezérelt, vagyis:
Egy olasz tésztának jól áll a magyar töltelék?

1. variáció a töltelékre: krumplis óriáskagyló

A krumplis tésztát egészem pici korom óta imádom. A nagyi mindig frissen gyúrt tésztával készítette, olykor volt benne kolbász és savanyú uborka is járt hozzá. A régi recept alapján készült ez a változat, miszerint:
Krumplit hámoztam, kockáztam, sós vízben puhára főztem. Vöröshagymát aprítottam, kacsazsíron üvegesre pirítottam. A tűzről lehúzva őrölt pirospaprikát hintettem rá, egy kevés főzőlével együtt a krumplit ráöntöttem, egy villával összetörtem, sóztam. A kifőtt kagylótésztába töltöttem. Sütöttem pár szelet kolbászt, tejfölt simára kevertem, uborkát hosszanti irányba felvágtam, s így tálaltam:

A tányérra tejfölből kört formáztam, a megtöltött kagylókat ráültettem, a tölteléket kolbászkarikával díszítettem, közéjük uborka szeleteket helyeztem. Díszítésként a tejfölre kolbászzsírt csepegtettem, a tészták érintkezi pontjára egy szál kaprot helyeztem. Mondhatom csinos lett. :) Egy darabig gyönyörködtem benne, majd nekiestem és mind megettem. 

2. variáció a töltelékre: túrós óriáskagyló

Drága olvasóim, most színt vallok! Jó sok pörccel és kristálycukorral. Ez van, vessetek meg, de én akkor is így szeretem. :) Mialatt a tésztát forró, lobogó sós vízben főztem, az összevágott szalonnát zsírjára sütöttem, a túrót kevés tejföllel elkevertem, sóztam, a maradék tejfölt kaporral elkevertem.

A kapros tejfölt a tányéron elterítettem, ráhelyeztem a megtöltött kagylótésztát, megszórtam pörccel és jól felfaltam, életemben először kristálycukor nélkül. ;)

3. variáció a töltelékre: grízes óriáskagyló házi lekvárral

A lekvárt félretúrtam gyermekkoromban, helyette kristálycukorral szórtam meg a grízes tésztát. Imádtam, s a mai napig imádom a cukor ropogását a fogam alatt. Sokszor előfordul, hogy kristálycukor helyett porcukor kerül az asztalra... amint meglátom, azzal a lendülettel állok fel kristálycukorért.
Elkészítettem a búzadarát, míg főtt a tészta. A kifőtt tésztát meghempergettem benne és a közepébe is töltöttem belőle, különböző ízű házilag készített lekvárral tálaltam.

Úgy vélem a házasítás mindhárom esetben sikeres volt, mind ízre, mind külsőre. Nem vagyok édesszájú, de most a grízesre szavazok, az volt a tuti befutó. :)

4. variáció a töltelékre: sült szilvával töltött óriáskagyló, sült sütőtökágyon

Ha már az édes töltelék variációknál tartunk, jöjjön egy extrém párosítás. Kóstoltátok már a sült sütőtököt sült szilvával? Fahéjjal meghintve isteni. Ezen párosításból jött a tésztás ötlet. A szilvát apróra vágtam, serpenyőben kevés vaj hozzáadásával megsütöttem. Önmagában is felejthetetlen az íze. A tököt hagyományosan felvágtam, sütés közben mézes-vízzel locsoltam, majd kevés tejszín hozzáadásával összeturmixoltam. A tésztát fahéjas kristálycukorba forgattam, majd a szilvával megtöltöttem és a sült sütőtökből készült krémre helyeztem.

A tésztáról lefolyt fahéjat egy fogvájó segítségével a krémbe húztam, hogy márványos hatást keltsen. Mire leültem volna, hogy megkóstoljam, a család felfalta. Így az ő véleményükre kell hagyatkoznom, miszerint fenséges volt. :)

5. variáció a töltelékre:  sonkával, sült zöldségekkel töltött óriáskagyló, sült paprikakrémre ültetve
Erre a variációra nem készültem fel, így először belestem a hűtőbe, hogy mi a helyzet zöldségfronton. Találtam cukkinit, 3színű kaliforniai paprikát. A piros kaliforniait megsütöttem, ebből készült a paprika krém. A sárgát apró kockákra vágtam, a cukkinit is, hagymát is. (Mivel egy, mini adagot készítettem mennyiségeket nem írok.) A zöldségeket kevés olívaolajon külön-külön megsütöttem, majd 2 szelet feketeerdei sonkát is. Egy serpenyőbe öntöttem az összes lesütött zöldséget és sonkát, hozzáadtam apróra vágott rozmaringot és kakukkfüvet, sóztam, borsoztam, majd a leturmixolt paprikakrémből hozzáadtam egy kanálnyit. Összeforgattam és megtöltöttem vele a kifőtt tésztát. A kagylókat a sós, borsós paprikakrémre helyeztem, s parmezánnal meghintettem, majd 5 percre előmelegített sütőbe toltam. Hiba volt, mert a tészta gyorsan kiszárad, hacsak nem vonja körbe a paprikakrém. Legközelebb nyakon öntöm a krémmel, meghintem parmezánnal és úgy megy a sütőbe.

A megszáradt tészta ellenére finom ízharmónia született. 

6. variáció a töltelékre (és egyben a legutolsó): ricottával töltött, csirkés kagylótészta

Hozzávalók:

kb. 20-24 db óriás kagylótészta
4 szelet prosciutto sonka
25 dkg darált csirkemell
1 doboz hámozott konzervparadicsom
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1,5 dl száraz fehérbor
só, frissen őrölt bors, szárított oregano
... a töltelékhez:
2x200 g natúr cottage sajt (sajnos nem kaptam ricotta sajtot)
ízlés szerint felaprított, friss metélőhagyma és/vagy petrezselyem
2 evőkanál frissen reszelt parmezán

Egy serpenyőben az apróra vágott hagymát, fokhagymát  puhára pároljuk. Ezt követően beletesszük a csíkokra vágott sonkát és megpirítjuk. Hozzáadjuk a darált csirkehúst, jól átpirítjuk. Ha összeáll a hús, egy villa segítségével szétnyomkodjuk. Felöntjük a borral, elforraljuk, majd jöhet a hámozott, apróra vágott paradicsom. Ízlés szerint  sózzuk, borsozzuk, meghintjük oregánóval, majd összerotyogtatjuk és fél órát lassú tűzön főzzük. Közben a tésztát, nagy fazék, forrásban lévő, sós vízben éppen csak puhára főzzük. Többször keverjük át, mert könnyen leragad. Ne öntsük le róla a vizet, mert a tészta összetörik, inkább egy szűrőkanál segítségével emeljük ki apránként a tésztát. Míg a tészta fő, keverjük össze a töltelék hozzávalóit. Egy magasabb falú tepsi aljára merjünk a csirkés mártásból, majd sorakoztassuk rá a megtöltött kagylótésztát.

A maradék mártást merjük a tetejére, szórjuk meg frissen reszelt parmezánnal és rakjuk előmelegített sütőbe kb. fél órára (180 °C), majd forrón tálaljuk. Hárman laktunk jól a megadott mennyiségből.

Jó pár kagylótésztát megtöltöttem, de még mindig újabb variációkon kattog az agyam. Azt hiszem kimeríthetetlen a töltelékek tárháza és ez a legjobb ebben a tésztában. Töltsétek kedvetekre!