Kedves Tisztatészta! Kedves Tésztáslány! Kedves Tésztatündér! Kedves Ezermester! ... és még sorolhatnám a megszólításokat a leveleitekből. Valóban csak annyit árultam el a blog indulásakor magamról, hogy: 
Egy lány, aki szeret a konyhában tüsténkedni. Egy lány, aki élvezettel tud enni. Egy lány, aki nem tud tészta nélkül élni. :) 
A legtöbb bejegyzés tartalmaz valami információt rólam, az emlékeimről, a mindennapjaimról, az életemről. Aki rendszeresen olvas az már tudhat egysmást rólam, tudja, hogy:
"Minden akkor kezdődött, amikor még kislány voltam. Lehunyom a szemem, és a tésztára gondolok... rögtön a régmúlt képei villannak fel, emlékek, melyeket a szívemben őrzök, melyek egyszerre csalnak mosolyt és könnycseppet az arcomra.
Szeretek a múltban kalandozni, szeretek visszaemlékezni a gyermekkoromra, drága nagyszüleimre, felidézni a tésztás emlékeket. Szeretek visszajárni a nagymamáim konyhájába, szeretek "ott időzni" a gondolataimban." 
Így kezdődik a HelloNL (Információs és szórakoztató magazin a hollandiai életről magyaroknak.) „ismerjük meg” rovatának januári száma.
Töltsd le INNEN (19. oldal), olvasd el és még többet tudhatsz meg rólam, a tésztáslányról. :)
A friss tészta sem maradhat el... egy újabb formával készültem, mely megformázásához egy kötőtű vagy hurkapálca szükségeltetik.
A friss maccheroni/makaróni az alábbi mennyiségekkel készült:
400 g liszt (BL55 típusút használtam)
200 ml kézmeleg víz 
csipet só

A lisztet gyúródeszkára öntjük, sózzuk, mélyedést csinálunk a közepébe és a langyosra melegített vizet hozzáöntjük, gyorsan összedolgozzuk.  Ezt a megoldást gyakorlottabbaknak ajánlom, mert a víz kifolyhat a liszthalom közepéből.  
(Fontos, hogy a vizet fokozatosan adagoljuk, mert előfordulhat, hogy a liszt kevesebbet, de az is, hogy többet vesz fel.)
Amennyiben a könnyebb megoldást választjuk öntsük egy keverőtálba a lisztet, sózzuk, majd a vizet hozzáöntve dolgozzuk össze a tésztát, amíg homogén nem lesz. Sima, rugalmas tésztát kell kapjunk. Folpackba csomagolva fél órát pihentetjük a hűtőben, majd 4 egyenlő részre vágjuk a tésztát és vékony kb. fél centiméter átmérőjű rudacskákat sodrunk belőle. 

Vágjuk fel kb. 3,5 centiméteres darabokra  a "kígyónkat". Ezt követően a kötőtűt (vagy hurkapálcát) nyomjuk a tésztadarab közepébe és a tenyér alsó részének segítségével, a pálca előre-hátra mozgatásával vékonyítsuk a tésztát. Dupla olyan hosszúságú lesz, mint kiinduláskor. Ezután a tésztát húzzuk le a kötőtűről. 

Nem kell megijedni, ha a megformázott tészta felülete egyenetlen, helyenként lyukas. Lehet, hogy nem szép, de garantálom, hogy finom lesz a végeredmény. 

Az ünnepek után valami húsmentes tésztaételre vágytam, így a friss makarónit gombás brokkolis tejszínes szósszal készítettem.

Hozzávalók:

a fenti mennyiségű friss tészta vagy kb. 500 g tetszőleges formájú száraztészta

300 g friss vagy fagyasztott brokkoli
100 g póréhagyma
300 g csiperke gomba
100 ml száraz fehérbor
250 ml főzőtejszín
só, frissen őrölt bors
kb. 100 ml főzővíz

Nagy fazékban vizet forralunk, melyben a tésztát és brokkolit egyszerre főzzük meg. A brokkolit ha friss, rózsáira szedjük, majd a sós lobogó vízbe rakjuk, s ha félig megpuhult, akkor hozzáöntjük a frissen gyúrt tésztát. Kb 3-5 perc szükséges, hogy mindkettő még roppanós (al-dente) legyen. Leszűrjük és hozzákeverjük az időközben, az alábbi módon elkészített szószhoz. 
(Ha száraztésztát, friss brokkolit használunk vagy friss tésztát, de fagyasztott brokkolit, akkor mindkét alapanyag egyszerre mehet a főzővízbe. Ha száraztésztából és fagyasztott brokkoliból készítjük el ezt a finomságot, akkor érdemes külön megpárolni a brokkolit.)

A póréhagymát felkarikázva kevés olívaolajon pároljuk, majd hozzáadjuk a felszeletelt csiperke gombát.  Pár percig rotyogtatjuk, míg a gomba megpárolódik, majd jön rá a száraz fehérbor. Ha az alkoholt elforraltuk hozzáöntjük a tejszínt, sózzuk, meghintjük frissen őrölt borssal és hagyjuk besűrűsödni. Kevés főzővizet öntünk hozzá, simára keverjük, hozzáöntjük a leszűrt tésztát/brokkolit, majd összeforgatjuk. Még melegen, ízlés szerinti sajttal megszórva tálaljuk. 

Azt hiszem most már hagyománnyá válik, hogy ez a recept minden év végének közeledtével terítékre kerül. 2010 szilveszterén a baráti társaság közreműködésével frissen készült a spagetti, mely (akkor is) paradicsomos húsgombóccal tálalva került az ünnepi asztalra.
Évzáró, s egyben a blog 2012 évet megnyitó receptje ez kérem:
szögletes spagetti paradicsomos húsgombóccal

Mielőtt bele..., akarom mondani elvágnánk a frissen gyúrt, kinyújtott tésztát, álljunk meg egy pillanatra. Évértékeltem... :) nyitottam egy mappát, s minden frissen gyúrt tészta legjobban sikerült fotóját bemásoltam.

A képeket nézegetve elöntött az elégedettség érzése, s bár fele annyi tésztát nem készítettem el, mint szerettem volna... de bátran kijelenthetem, hogy amit meggyúrtam, megformáztam, azt a legnagyobb odafigyeléssel tettem, belegyúrtam a szeretetemet, s lelkem egy darabját, hogy Ti is érezzétek elhivatottságomat. A tésztához fűzött érzelmem rendíthetetlen, így az új esztendőben is töretlen lelkesedéssel készítem a finomabbnál finomabb friss tésztákat. (tiszta)Tésztában gazdag évet ígérek, s ezúton kívánok minden kedves olvasómnak sok szerencsét az új évre, mindannyiótoknak legyen olyan, amilyet szeretne: szebb, jobb, boldogabb, friss tésztában gazdagabb! :)

Jól olvastátok, a spagetti, amit frissen készítettem szögletes. Húrokon átnyomva, egy jellegzetes olasz eszközzel készítettem, melynek chitarra (gitár) a neve.

Ő az én gasztro-hangszerem. A tésztavágó eszközről és az általa készített tésztáról a Csapjunk a húrok közé c. bejegyzésben olvashattok.

Mennyi tésztát számítsunk egy főre?

Nagy dilemma még számomra is (főleg, ha vendégek érkeznek), hogy egy személynek mennyi tésztát tálaljak és ami még nehezebb, mennyi mártást kínáljak hozzá. A családom ízlését, igényeit már jól ismerem, de sohasem szoktam pontos számolásba kezdeni. Szerencsére eddig sikerült eltalálnom a tészta-szósz mennyiséget. Családonként, sőt személyenként változik, ezért is olyan nehéz erre a kérdésre választ adni. Sok tészta, kevés mártás... vagy épp fordítva, kinek-kinek ízlése szerint. Mi magyarok, hajlamosak vagyunk túl sok mártást használni, pedig a tésztát vékonyan kell, hogy bevonja.
A Nélkülözhetetlen TÉSZTA könyv az alábbi mennyiségeket ajánlja: "Általános alapelvként 6 dkg friss tésztát számítsunk egy főre, ha előételről és 12,5 dkg tésztát, ha főételről van szó. Ha száraztésztát használunk, kicsivel többel kell számolnunk, hiszen a száraztészta kevesebb vizet tartalmaz, ezért könnyebb. Egy személyre 9-10 dkg-nyi mennyiséget vegyünk az előételhez és 15 dkg-nyit a főételhez."

Hozzávalók 4 személyre:

50 dkg száraztészta /  linguine vagy spagetti
(én 60 dkg lisztből és 6 tojásból gyúrtam friss chitarra tésztát)

a paradicsomszószhoz (melyet rendszeresen a Chili & Vanilia blog szerzőjének receptje alapján, minimális módosítással készítek.)

2 evőkanál olívaolaj
1 nagy hagyma, durvára aprítva
4 gerezd fokhagyma, finomra aprítva
2x400g hámozott paradicsomkonzerv
1 sárgarépa, meghámozva, félbevágva
1 szárzeller
1-1 ág kakukkfű, rozmaring, zsálya összekötve
1 marék friss bazsalikomlevél
só, frissen őrölt bors

a húsgombóchoz

25 dkg darált sertéshús
25 dkg darált borjú-, vagy marhahús
kb. 6-8 dkg frissen reszelt parmezán
1 csokor friss, aprított petrezselyem
só, frissen őrölt bors

A mártáshoz az olívaolajon üvegesre pirítjuk a hagymát és a fele fokhagymát. Hozzáadjuk a paradicsomot (fogjuk tenyerünkbe a hámozott paradicsomot, nyomjuk össze, így könnyen szétesik), a sárgarépát, a zellert, valamint az összekötözött zöldfűszereket. Sózzuk, borsozzuk. Lassú tűzön, egy órán át főzzük, amíg kissé besűrűsödik. A húsgombóchoz összekeverjük a kétféle húst, hozzáadjuk a parmezánt, az aprított petrezselymet, majd sózzuk, meghintjük frissen őrölt borssal.

Törökmogyoró és ping-pong labda  közötti tetszőleges méretű gombócokat formázunk, majd forró serpenyőben, kevés olajon körbepirítjuk. Amikor a paradicsomos mártás elkészült, eltávolítjuk belőle a zöldségeket és a zöldfűszereket. Hozzáadjuk a megmaradt aprított fokhagymát, az apróra tépkedett bazsalikomleveleket és a húsgombócokat, s pár percig együtt rotyogtatjuk. Az időközben kifőzött tésztával azonnal tálaljuk és mind felfaljuk. :)

Kis karácsony, nagy karácsony,
Kifőtt-e már a tészta adagom?
Ha kifőtt már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe. :)

 Stílusosan, betűtésztából raktam ki jókívánságomat minden kedves Olvasómnak... ♥

Baján születtem és egy környékbeli kis faluban a gyúródeszka és a bogrács mellett nőttem fel. Amióta az eszemet tudom, minden év december 24-én halászlé rotyog a bográcsban, melyet frissen gyúrt gyufatésztával fogyasztunk és mákos gubával fojtunk le. Az idei évben sem lesz másként... maradunk a jól bevált, egyszerű és megunhatatlan karácsonyi menü mellett. 
Gyermekkoromban csak szemléltem az eseményeket és olykor belekontárkodtam a munkafolyamatokba. Szerettem lenni itt is, ott is, de akkoriban a legfőbb vágyam mindig az volt, hogy mindenütt és mindenkivel "ott" lehessek és természetesen mindenben részt vehessek. :) Akkor ez az álmom nem vált valóra... szomorú, de most, akik idelent hiányoznak, mindig és mindenhol velem vannak, velem vannak a gondolataimban, az emlékeimben, a szívemben...
... halászlét főzök a papával, gyufatésztát gyúrok a mamával és jóízűen elfogyasztom az édesapámmal, aki megtanított a szálkamentes halfogyasztásra. 
Látom a családunkat szentestén, amint belefeledkezünk a halászléevés nyújtotta élvezetbe, s amint feleszmélünk jót kuncogunk azon, hogy mennyire imádunk és jóízűen tudunk halat enni. :) Most is "együtt" fogyasztjuk el az ünnepi vacsorát, melyhez én készítem a friss gyufatésztát.

Gyufatészta készítése:

Minden tíz deka liszthez adjunk egy tojást, s aki teheti a tyúkok alól a frisset válassza. :) A lisztből és a tojásból merev, nem túl rugalmas tésztát gyúrunk. Ha méretes tojásokkal dolgozunk előfordulhat, hogy túlságosan puha tésztát kapunk, ebben az esetben addig lisztezzük alá a gyúródeszkát és dolgozzuk a tésztát, míg keményebb állagú nem lesz. Én pont fordítva jártam, a tészta túl kemény lett, elbírt volna még egy tojássárgáját, de e helyett langyos vízzel leöblítettem a kezem és így gyúrtam tovább, a megfelelő állagúra a tésztát. Ha puha a tészta, akkor a vágás során a lapok összeragadnak. Pihentetni akkor szoktam, ha túlságosan kemény tésztát kapok, mert azzal, hogy letakarjuk és hagyjuk állni, puhíthatunk rajta. 

Ha a tészta összeállt felvágjuk, sodrófával vagy kézzel kb. 1 cm vastagságúra nyújtjuk/lapítjuk, majd a vékonyítást a géppel folytatjuk. Először a legvastagabb fokozatra állítjuk, a tésztalapot a hengerek közé illesztjük és nyújtjuk. Összehajtjuk és többször átpréseljük, majd egyre vékonyabb fokozatra állítjuk, míg el nem érjük a formára vágáshoz szükséges vastagságot. Ne legyen túl vékony, hisz a gyufatészta lényege, hogy olyan vastagra kell vágni, mint a tészta maga, ettől lesz hasáb alakú, olyan mint egy gyufaszál. Nyújtógép hiányában használjatok sodrófát a tészta vékonyításához. A kinyújtott lapok széleit, végeit én le szoktam vágni, így egyforma hosszú, széles vagyis tökéletes formájú tészta a végeredmény. A leeső részeket ismét összegyúrom, vékonyítom és formára vágom, mert tésztát nem dobunk el!

A belisztezett lapokat (kb. 4-6 tésztalapot) egymás tetejére helyezzük, hosszában kettévágjuk, majd éles késsel hasábokat szelünk. 

Előre is dolgozhatunk, amikor jut rá idő elkészítjük, a gyúródeszkán egyenletesen elhelyezve, enyhén belisztezve megszárítjuk, így nem kell az utolsó pillanatban kapkodni. Megéri friss tésztát készíteni a halászléhez, már aki tésztával szereti.
Frissen vagy megszárítva egy nagy fazék forrásban lévő sós vízben (a sót forráskor tesszük a vízbe) pár perc alatt megfőzzük, leszűrjük. Én a gyufatésztát mindig átmosom hideg vízben, jól lecsepegtetem, így nem ragad össze. 
A nagyi instrukciói alapján ♥, én így készítem a gyufatésztát. 

A blog filozófiájához méltó módon az otthonunkat is tésztadíszbe öltöztetem karácsonykor. A munkahelyi hajtás mellett jól esik az e fajta kikapcsolódás, nyugtatóan hat rám az apró tésztaszemek ragasztgatása, nem beszélve az elégedettség érzéséről, amikor elkészül egy-egy tésztacsoda. :)

Én már megmutattam a tésztadíszeimet, most rajtatok a sor. Ha már elkészítetted vagy van időd, és kedved karácsonyra száraztésztából díszt alkotni, akkor most itt a lehetőség, hogy megmutasd másoknak is. A teendőd:
fotózd le és küldd el nekem a
tisztateszta@gmail.com címre 2011. december 21-én éjfélig.
A határidőre beküldött tésztacsodákat feltöltöm a tisztatészta facebook oldalára, ahol 2011. december 28-án éjfélig lehet szavazni az alkotásokra. A legtöbb szavazatot (lájkot) kapó dísz készítője megnyeri az általam összeállított ajándékcsomagot az alábbi tartalommal:
- 1 kg De Cecco durumbúzadara
- 1 kg Barilla "00" típusú liszt

- 1 db tésztakészítő eszköz, mellyel friss gnocchi, malloreddus készíthető.

A nyertest e-milben értesítem, a csomagot postázom.
Izgatottan várom az alkotásaitokat! Tésztára fel! :)