... akarom mondani Vigyázz, kész, FŐZZ!
Nyárikonyha jóvoltából a VKF 52. fordulójának háziasszonyaként jelentkezem és ezúton is köszönöm a megtisztelő felkérést. Kíváncsian vetettem bele magam a VKF előtörténetébe (melyet Selectfood Alíz gyűjtött csokorba) és örömmel konstatáltam, hogy a megálmodott téma előzményekbe nem ütközik. A témámban minden benne van... minden, amit szeretek. Semmiből sincs kedvencem, de mindenből van egy, amit jobban szeretek, mint a többit. :) 
Az évszakok között ilyen az ŐSZ, a tájak közül az ERDŐ, az ételek sokaságából pedig jöhet minden, ami TÉSZTA.

'Minap a kanapén feküdtem és zakatolt az elmém... tészta, ősz, erdő, VKF... egyszer csak elnyomott a fáradság, elszenderedtem...
... az erdő felé sétáltam, fújni kezdett az őszi szél, a színes levelek szárnyra keltek és egészen az erdő mélyéig kísértek. Üres kosarat lengettem és vidáman haladtam a kijelölt úton. Egyszer csak hangokat hallottam... megálltam, leültem egy fa tövébe, lehunytam a szemem és a hangokra fókuszáltam. Nem, kizárt dolog, a fák nem beszélnek, biztosan csak álmodom... de a hangok szavakká, majd mondatokká álltak össze. 
Az erdő szelleme beszélt hozzám... először féltem, a szememet sem mertem kinyitni. Aztán a kellemes hanggal a béke fuvallata érkezett, elárasztotta a testemet és odaátról valami megtöltötte. Valami, ami által szárnyra keltem, ami az erdő minden zegzugába elrepített és valaki, aki az erdő minden kincsét megmutatta és minden lakóját bemutatta. Csodálatos utazás volt... amikor kinyitottam a szemem, a kosaram telis-tele volt az őszi erdő által nyújtott táplálékkal. Megköszöntem az erdő szellemének, hogy segítségemre sietett és engedélyt adott arra, hogy az erdő élővilágából táplálékként kóstolót vigyek haza. Visszaindultam az ösvényen és egyre nehezebbnek éreztem a lábaimat, minden elsötétült... majd hirtelen felébredtem és rádöbbentem, hogy csak álmodtam.'

Álmodtam, méghozzá a Vigyázz, kész, főzz 52. fordulójának a témáját, ami nem más, mint:

TÉSZTAFALÓ ERDŐLAKÓ
avagy a tészta házassága az őszi erdő "gyümölcseivel"

A tésztáról: lehet minden, ami tészta (gyúrt, kevert, felvert stb.), a lényeg, hogy szívvel-lélekkel és saját kézzel készüljön.
Az őszi erdő "gyümölcseiről": lehet minden ehető, amit az őszi erdő rejt magában (erdei bogyók, vadgyümölcsök, gombák, vadak húsa stb.) A saját kézzel részt kihagynám, fő a biztonság! Vadon az gyűjtsön, aki biztosan felismeri, amit gyűjt. A gyűjtött gombákat gombaszakértővel ellenőriztessétek! Fagyasztott és szárított termékeket is felhasználhattok.
Segítségért kattintsatok ide: Erdőkóstoló

A pályaműveket 2012. október 31. napjáig várom a 
tisztateszta@gmail.com címre. 

Aki nem ír blogot, de lelkes és szeretne részt venni a játékban, az a receptet fotóval együtt küldje el a megadott határidőig a fent megjelölt e-mail címre.

Én tovább álmodtam és már Ősz-öm, iszom! :) Álmodjatok Ti is!!! Kalandra fel!

vagyis: Vigyázz, kész, főzz!  Immáron a 51. forduló, melynek témája: Zöldfűszerek és levélzöldségek. 
A téma adott az érdeklődésem pedig a tésztára összpontosul, így az elmém a kapcsolatuk szorosabbra fűzése érdekében megtett mindent. Ölelték, érintették egymást, végül eggyé váltak... de melyiket válasszam?!
Amikor ötletek gyülekeznek az elmémben és döntenem kell, egy pillanatra mindig elbizonytalanodom... az elmém a gondolataim csataterévé változik, egyre több érv és ellenérv sorakozik egymással szemben, egy-egy ötlet mögött. Mielőtt a csatába hívó kürt szava megszólalna, megállok egy pillanatra és kiürítem az elmém. Ilyenkor csend van és nyugalom, az ötletek visszavonulnak és várják a döntést. A háborús övezet egy csodás szigetté változik, ahol béke és szeretet uralkodik. Ebbe a világba helyezem az ötleteket és szemlélem őket tiszta szeretettel. Hagyom, hogy az érdeklődésem hozza meg a döntést, mert ahol az érdeklődés, ott a koncentráció. 
" A koncentráció az érdeklődést követi - az érdeklődés árnyéka." OSHO

Imádom a rozmaring illatát... az illatot, mely gyermekkoromba repít vissza. Pedig csak egy illat,  melynek intenzitását az emlékeim erősítik, mely mosolyt csal az arcomra és segít a döntést meghozni, hogy:  "Melyiket válasszam?" 

Rozmaringgal gyúrt friss tészta

Mindenkinek megvan a saját receptje, ezért én sohasem azt írom le hogyan kell, hanem azt, hogyan készítem. Használd a saját receptedet, csak tégy bele friss, apróra vágott rozmaringot.  

A frissen vágott illatos rozmaring ágról letördeltem a leveleit, majd apróra vágtam. Összekevertem a liszttel (bio tönkölybúza fehérlisztet használtam), beleütöttem a tojásokat (minden tíz deka liszthez egy tojást adtam),  csipet sót használtam, majd gyúrtam és gyúrtam a tésztát, pihentettem, végül vékonyítottam és formára vágtam.

Megvalósítás előtt úgy gondolok a tésztáimra, mint egy csodára. Minden tészta egy csoda. Az anyag és a képzelet, vagyis a látható és a láthatatlan találkozása által válik a "csoda" valósággá. Íme:

Édesanya kezét figyeltem... elmerült a gondolataiban, az emlékekben. A tészta, minden egyes érintés által egyre szebbé vált, mintha a csodás emlékek keltették volna életre.

Ahogy a tésztára fókuszáltam, eggyé váltam vele... szárnyaltunk, mint pillangó a réten... virágról, virágra... minden virág egy emlék volt, némelyik kellemes illatot árasztott magából és kitárt szirmokkal fogadott, ezek a virágok a szép emlékeket idézték. Egy-egy ilyen virágon elidőztünk, újra átéltük, szavak nélkül, együtt, EGYSÉGBEN... a tészta, az anyukám és én. 

Krumplis tészta, ahogyan MI készítjük

Ez a recept nem jött volna létre a konyhai mérlegem nélkül, mert az anyukám is mindent érzésre készít elő. A kezéből a mérlegre, a mérlegről a számok a receptbe, az alapanyagok a fazékba/serpenyőbe kerültek, pont így:

Hozzávalók 4 személyre

... a tésztához:

500 g sima liszt (BL55)
3 db egész tojás
50 ml langyos víz
fél mokkáskanál só

Az arányokat változtathatjuk attól függően, hogy mennyire akarunk tojásban gazdagabb, vagyis magasabb tápértékű tésztát készíteni. Készíthetjük víz nélkül, csak tojással, ekkor minden tíz deka liszthez egy tojást adunk.
A lisztet az egész tojásokkal és a sóval összegyúrjuk, a vizet folyamatosan adagoljuk. A keményre gyúrt tésztát pihentetjük, mely idő alatt a tészta felpuhul. Ezt követűen alaposan átgyúrjuk és cipót formázunk belőle. A tésztát felvágjuk, sodrófával  kb. 1 cm vastagságúra nyújtjuk (vagy a tenyerünkkel kilapítjuk), majd a vékonyítást a géppel folytatjuk. Először a legvastagabb fokozatra állítjuk, a tésztalapot a hengerek közé illesztjük és nyújtjuk. Összehajtjuk és többször átpréseljük, majd egyre vékonyabb fokozatra állítjuk, míg el nem érjük a formára vágáshoz szükséges vastagságot. (Marcato Atlas 150 típusú géppel 5-ös fokozatig vékonyítjuk, persze ízlés dolga. Mi vastagabban szeretjük a tésztát, hogy legyen harapása.)

A kinyújtott, belisztezett tésztalapokat (kb. 4 tésztalapot) egymás tetejére helyezzük és rombusz vagy kocka alakúra vágjuk.

rombusz alakú friss tészta

kocka alakú friss tészta

... további hozzávalók:

1 kg burgonya
2 közepes fej hagyma felkockázva
10 dkg kolbász felkarikázva
1 csapott evőkanál őrölt pirospaprika
5 evőkanál napraforgóolaj 
só

A meghámozott, kockára vágott burgonyát sós vízben megfőzzük. A hagymát a kolbásszal együtt az olajon megpirítjuk, lehúzzuk a tűzről, meghintjük pirospaprikával, elkeverjük, majd a megfőtt, leszűrt, krumplinyomóval áttört burgonyát a tetejére halmozzuk. Összekeverjük, hogy a burgonya átvegye a kolbász és a pirospaprika ízét, színét. Ízlés szerint sózzuk, a megfőtt tésztával összeforgatjuk és melegen tálaljuk.

Apropó, a savanyú uborkát majd el felejtettem. Jó étvágyat kívánok! :)

Tudtátok, hogy a tésztának is van "lelke"? 

Elfoglalt vagyok, nincs annyi időm, nem tudok koncentrálni, elfogyott a türelmem, nem vagyok kreatív, nekem ez úgysem sikerül... és végül a TÉSZTA a kukában landolt. Te hogyan csinálod, mi a titkod? Áruld el!
Elárulom, hogy a titok benned van! Készítsd szívvel, saját kézzel! 
"Az érintésben energia van, csodát tévő energia.” (Adam J. Jackson)
Az érintés összeolvaszt a tésztával, eggyé válsz vele... nincsenek korlátok, nem foglalkoztat az idő múlása, a jelen pillanatban (MOST) vagy és a tevékenység által eljutsz belső forrásodhoz, ahol a szeretet lakozik. A szereteted a fűszer, tőled, általad válik csodálatossá a TÉSZTA. 
És mi a helyzet a kreativitással?
"… a kreativitásnak nincs köze semmilyen meghatározott munkához. A kreativitásnak a tudatosságod minőségéhez van köze. Bármi, amit teszel, kreatívvá válhat, ha tudod, mit jelent a kreativitás. A kreativitás azt jelenti, hogy minden munkát meditációként élvezel, minden munkát mély szeretettel végzel." (Osho)
Ürítsd ki az elméd, dobd ki a sémáidat, változtasd meg a gondolataidat, higgy magadban, mert TE is képes vagy rá! ;)
Így leírva olyan egyszerű, de megpróbáltam és nem működik.
Nem működik? És az általad készített lekvár, aminek most is a számban érzem az ízét? Arra volt időd, tudtál koncentrálni? Mit gondolsz azt nem fűszerezted a szereteteddel? Te készítetted, szívvel, saját kézzel.
Az más... amikor megvásároltam a friss gyümölcsöt és sétáltam hazafelé a piacról, akkor már a számban éreztem az ízét. Elképzeltem... és olyan is lett.
Ez a KULCS! Nem agyaltál, hogy: "Nekem ez úgysem sikerül." Nem kerestél kifogásokat... elképzelted és megteremtetted! Te a lekvárt, ő a gyöngysort, én a tésztát... 

Dupla csavar

Számtalan technika létezik azoknak, akik friss csavart tésztát szeretnének készíteni. A blogon is elérhető többféle csavart, sodort friss tészta, de ennek ellenére most ismét be(le)szédültem és újabb formázási mód alapján csavartam. 

1. Olasz csavart kötőtű segítségével
500 g durumlisztet 250 ml kézmeleg vízzel és egy csipet sóval összegyúrtam. (A vizet fokozatosan adagoljuk, mert előfordulhat, hogy a liszt kevesebbet, de az is, hogy több vizet vesz fel.) A tésztát nyolc egyenlő részre vágtam,  majd folpackba csomagolva negyed órát a hűtőben pihentettem. Ezt követően mindig csak azt a darabot vettem ki, amelyikkel dolgoztam. Sima (nem lisztezett) felületen kb. fél centiméter átmérőjű sodratot készítettem, melyet egy éles késsel kb. négy centiméteres darabokra vágtam. (Javaslat: A "kígyót" vágjuk félbe, így egymás mellé téve gyorsabban darabolhatjuk.) A mini tésztarudakat egyenként sodortam meg sima (nem lisztezett) felületen a tenyeremmel, úgy, hogy egy hosszú, vékony tésztaszálat kaptam. A szálakat feltekertem a kötőtűre és óvatosan végiggörgettem a gyúródeszkán. (Ne lapítsuk ki a tésztát.)

Lehúztam a kötőtűről és addig csavartam, míg (becsavarodtam) a tészta el nem fogyott. Egy másik, talán egyszerűbb megoldás, ha az összegyúrt, letakart tésztából (így felvágni sem kell) kicsípünk egy-egy darabot, azt sodorjuk kb. 12-16 cm hosszú tésztaszálakká (a hossza tetszőlegesen változtatható) és ezt csavarjuk fel a kötőtűre. A megformázott tészta a gyúródeszkára felsorakoztatva, másnapra megszáradt és szárnyra kelt. :)

2. Olasz csavart géppel, kézzel

400 g durumlisztet 200 ml 87,7 ºC-os (87,7 ºC = 190 ºF) forró vízzel összegyúrtam. A forró víz elősegíti a glutén feloldódását, így ezáltal egy lágyabb, simább tészta elkészítését. A még meleg tésztát négy egyenlő részre vágtam és gép segítségével nyújtottam, majd szélesmetéltre vágtam. Ezt követően a "csíkokat" hagytam teljesen kihűlni és szálanként a két végénél megfogva sima felületen ellenkező irányba tekertem. A metéltre vágott tésztaszálakat konyharuhával letakartam, mert hamar megszárad, ezáltal töredezik és formázhatatlanná válik.

A felcsavarodott szálakat egymás mellé helyeztem, hagytam negyed órát száradni, majd beliszteztem és egyenlő kb. öt centiméter hosszúságúra vágtam. Az előző tészta szárnyra kelt, ebből pedig egy szárnyas fészket rakott. :)

Így alkotok én tiszta szívvel, saját kézzel! :)

A tésztákat egy következő bejegyzésben tálalom, addig készítsétek el Ti is! :)

 Csavart, sodort tészták a blogon

tricolor fusilli

fusilli kötőtűvel formázva

trofie