Van egy jegyzetem, a blog indulásakor nyitottam TISZTATÉSZTA felirattal. Mindent tartalmaz, a megvalósult (mit-, mikor-, miről írtam) és a tervezett projekteket. Egyre több tésztaforma neve van belevésve és egyre több van kipipálva. De nem csak egyszerűen kipipálva... a tészta egy életérzést képvisel és minden tésztának/tésztaformának van egy hangulata, minél több tésztát formázok, annál közelebbi kapcsolatba kerülök vele. Kezdem megismerni és egyben kiismerni. Sok mindenre megtanít... türelemre int, nyugalmat áraszt, mindez által szeretetet sugároz. Megmutatja miként bánjak vele... engedem magam vezetni, átadom magam a hangulatnak és ezt meghálálja, mert mindig hagyja, hogy tökéleteset alkossak belőle. :) 

Trofie
Bár az alakja és a szerkezete eltérő, a trofie, a liguriai gnocchi. Összehasonlíthatatlan, hisz az egyik hosszúkás és vékony, a másik zömök és vastag. Készülhet teljes kiörlésű vagy finom búzalisztből, de a tésztájához ízlés szerint adagolható gesztenyeliszt vagy búzakorpa is. Az orsó alakú metéltet babbal és burgonyaszeletekkel együtt főzik ki, majd pestót  adnak hozzá.  (Forrás: Olasz Kulinária - Vince Kiadó) 
Mint minden tészta, a trofie is többféle technikával készíthető. Én háromféle technikát próbáltam ki, s végül azt választottam, amely által a tészta a legszebb formát öltötte. 

Trofie kézzel formázva
Hozzávalók:

300 g durumliszt
150 ml kézmeleg víz
csipet só

Szitáljuk a lisztet egy tálba, keverjük el benne a sót, majd a vizet fokozatosan adagolva hozzá, gyúrjunk belőle kemény tésztamasszát. Lisztezzünk be egy sima munkafelületet és gyúrjuk a tenyerünk párnás részével, míg sima és bársonyos nem lesz. Csomagoljuk fóliába és fél órát pihentessük a hűtőben. A tésztát sodrófa vagy gép segítségével nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagságúra, majd kb. 5 cm széles lapokra vágjuk fel. Éles késsel kb. 4 mm széles darabokat szeljünk, pont úgy, mintha gyufatésztát készítenénk.

A tésztát az ITT található felvétel útmutatása segítségével formáztam.
Jó tanács: a lapokkal egyenként dolgozzunk és lisztmentes felületen formázzuk meg a tésztaszálakat. Tapasztaltam, hogy a liszt nehezíti a munkafolyamatot.
Munkaigényes nem tagadom, de az elkészítés minden percét élveztem. :)

A friss tésztát hagyjuk száradni legalább egy napig, mert így tartja meg a formáját. Az elkészített tésztát spenót pestoval tálaltam a tetejére főtt tojássárgáját morzsoltam. 

Spenót pesto
Hozzávalók:

120 g spenót
30 g dió héj nélkül
4 db aszalt paradicsom
80 g natúr kecskesajt
20 g reszelt parmezán
2-4 gerezd fokhagyma (mérettől függően)
só, frissen őrölt bors
olívaolaj

Alaposan megmossuk a spenótot, lecsöpögtetjük. A diót aranyszínűre pirítjuk, majd konyharuhába csavarva átdörzsöljük, hogy a héját eltávolítsuk. Nem mindegyikről jön le a dörzsölés hatására, így amin rajta maradt, kis pengéjű kés segítségével lehúzzuk. 
Mindkét alapanyagot a megtisztított fokhagymával, az aszalt paradicsommal, csipetnyi durva sóval, frissen őrölt borssal aprítógépben összetörjük. Fokozatosan hozzáadjuk a sajtokat és az egészet egyenletes péppé dolgozzuk össze. Végül lassan csurgatva belekeverjük az olívaolajat, amíg krémes masszát kapunk. 
Az elkészített mennyiségnek csak egy részét használtam fel a tésztához, így a maradékot befőttes üvegben olívaolajjal meglocsolva hűtőbe tettem. 

Nagy fazékban vizet forralunk, sózzuk, beletesszük a tésztát és pár perc alatt al dente állagúra főzzük. A tésztát leszűrjük, a főzővizet félretesszük. Mielőtt a tésztára öntjük, a pestot összekeverjük a tészta kevés, még forró főzővizével. A tésztára főtt tojássárgáját morzsolunk ás tálaljuk.

Abbahagyhatatlan! ;)

Trofie mások konyhájában: MásTészta & Dolce Vita