Ebben a tésztában az a jó, hogy...

2011.08.30. 13:05 tisztatészta

Saját kezűleg készítettem (mily meglepő), az alapanyagokon (liszt, tojás) kívül szívem-lelkem beletettem. Majd el felejtem: a tésztát parmezánnal bolondítottam. Hm… isteni volt az illata, és az az íz… kifőzve, csupaszon is ellenállhatatlan. Alig tudtam megállni, hogy ne faljam fel az egészet… leszűrtem és megfeledkezve magamról kézzel majszoltam a tésztát. Megzavartak… oda az önfeledt élvezet. A tészta és én kis időre elváltunk, de a szósz elkészültével újra intim kapcsolatba kerültünk. Ez volt a csúcs, egy igazi gasztronómiai orgazmust éltem át. :)
A tésztaételek rabjaként gasztronómiai szempontból kevésbé élveztem nyaralásunk során a görög konyhát. Már két nap elteltével jelentkeztek az elvonási tünetek, a gondolataim egy tányér paradicsomos tésztás finomság körül cikáztak. A meseszép táj kis időre el-el vonta a figyelmemet, de végül a tészta bolyongott a gondolataimban, mint bolygó hollandi a tengeren. Megnyugvást kellett találnom, s így esett meg, hogy a vágyam csillapítása érdekében egy görög tavernában olasz tésztát rendeltem.

Igen, ahogy látjátok: a kilátás lenyűgöző, a tészta viszont… :( Csalódott voltam, morcos és valójában megfogalmazhatatlan, amit éreztem. Ilyenkor egy durcás kisgyerekhez tudnám magam hasonlítani: nem kaptam meg, amit akartam, vagyis ebben az esetben nem azt kaptam, amire vágytam. Régebben órákig dúltam-fúltam hasonló helyzetben. De ez régen volt… most 5 perces néma csend… mert ennyi időre azért szükségem volt, hogy feldolgozzam a traumát. Mindenben meg kell találnunk a jót, hogy megspóroljuk magunknak a bosszankodással töltött időt. Én ezt az utat választottam…
és ebben az a jó, hogy… boldogan élek, míg meg nem halok! :) Nehogy tésztamérgezés vigyen el… hm, BÁR abba az lenne a jó, hogy nem szenvednék, mert a tészta az én örök szerelmem! :)

Parmezánnal gyúrt garganelli paradicsommal és pestóval – ebben a tésztában az a jó, hogy én készítettem, és amit én készítek az csalódást még nem okozott.  ;)
Garganelli: hagyományosan romagnai (Emilia Romagna déli, tengerparti részéről) tojásos tészta. Rusztikus, négyzet alakúra nyújtott tésztadarabokat csavarnak fel, a darabok bordázott tollhegyre emlékeztetnek. Vékony, finom állagú, főzés közben kissé összeesik. 

Hozzávalók a tésztához:
300 g olasz durumdara (De Cecco)
3 egész tojás
75 g reszelt parmezán
csipet só
Elkészítés:
A lisztet gyúródeszkára vagy tiszta felületre szitáljuk/öntjük, majd a halom közepében mélyedést képezünk (mint egy vulkán), a tojásokat beleütjük, csipet sóval meghintjük.
Egy villa segítségével a tojásokat felverjük, és folyamatosan a liszttel elkeverjük. Hozzáöntjük a reszelt parmezánt és az alapanyagokból rugalmas tésztát gyúrunk, melyet letakarva fél órát pihentetünk. A tésztát felvágjuk, sodrófával  kb. 1 cm vastagságúra nyújtjuk, majd a vékonyítást a géppel folytatjuk. Először a legvastagabb fokozatra állítjuk, a tésztalapot a hengerek közé illesztjük és nyújtjuk. Összehajtjuk és többször átpréseljük, majd egyre vékonyabb fokozatra állítjuk, míg el nem érjük a formára vágáshoz szükséges vastagságot. A garganelli elkészítéséhez a tésztát vékonyra kell nyújtani. Az én gépem típusa Marcato Atlas 150 , mellyel 7-es fokozatig vékonyítottam.
A vékony tésztalapokat egy kés, pizza- vagy akár derelyevágó segítségével kb. 5 cm x 5 cm méretű kockákra vágjuk, majd a tésztaformázóra helyezzük az alábbi képen láthatóan.
A henger alakú fa- pálca segítségével, lefele irányuló nyomó mozdulattal felsodorjuk. Magam mellé készítettem egy pohár vizet és a tészta tőlem távolabb eső csücskét bevizeztem, hogy biztosra menjek: ne nyíljon szét.  Gyorsan kellett dolgozni, mert a tészta ebben a hőségben gyorsan szárad.
Tésztaformázó hiányában egy fakanál nyelével feltekerve is működik. Nem próbáltam, de szerintem bambusz alátéten ha feltekerjük, bordázott felületet kapunk. 
Elég sok lehulló rész van, én azt is kifőztem és csupaszon majszoltam. Kidobni TILOS! :)
Hozzávalók a paradicsomos mártáshoz:
3 egész paradicsom
2 gerezd fokhagyma
1 doboz hámozott paradicsom konzerv
só, frissen őrölt bors
2 evőkanál extra szűz olívaolaj
... a pestóhoz:
15 g bazsalikom
1 evőkanál pirított mandula (fenyőmag hiányában)
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanál reszelt parmezán
kb. fél dl extra szűz olívaolaj
Elkészítés:
A friss paradicsomokat blansírozzuk (leforrázzuk), a héját lehúzzuk és összevágjuk. Nagyobb serpenyőben felhevítjük az olívaolajat, majd hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát. Kis lángon addig kevergetjük, míg színt kap. Ne égessük meg, mert keserű lesz. A friss paradicsomot és a konzervet a fokhagymához adjuk és mártás állagúra sűrítjük. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd hozzákeverjük a frissen, mozsárban összetört (ennek hiányában robotgépet használunk) pestót. A mártást a kifőzött, leszűrt tésztával összeforgatjuk és frissen reszelt parmezánnal tálaljuk.
A mártást Giorgio Locatelli Ízek Itáliája c. könyvéből, az ő ajánlása alapján készítettem, a hozzávalókat a gyúrt tészta mennyiségéhez igazítottam. Isteni finom, elfogyasztásával igazi gasztronómiai orgazmusban lehet részünk. :) 

4 komment

Címkék: sós friss tojásos tészta segédeszközzel formázott húsmentes tészta

A bejegyzés trackback címe:

https://tisztateszta.blog.hu/api/trackback/id/tr293188506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eva.zs 2011.09.13. 11:58:40

Kis érdekesség:
Tudtad, hogy a tészta neve onnan ered, hogy az Emilia Romagna-i dialektusban a baromfi nyelőcsövét "garganel"-nek hívják és ez a tészta valójában annak az imitációja? És tényleg!... aki bontott már csirkét az tudja. :-))

tisztatészta 2011.09.14. 08:05:02

@eva.zs: Igen, igen... :)
és mi magyarok is használjuk, lúdgége tészta néven, levesbetétként. Méretbeli különbségek természetesen vannak. :)
Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve c. könyvben az alábbi olvasható a mi lúdgége tésztánkról.
„Érdekes, hagyományos, ünnepi levestésztája a vidéki magyar embernek. A vékonyra nyújtott, szép sárga tésztát kockákra vágjuk. Az egyes kockákat vékony pálcikára csavarjuk, és végighengergetjük a külön e célra készült, sűrűn rovátkolt kis deszkán. A rovátkák belemélyednek a tésztába, s mikor a pálcikáról lehúzzuk az így kialakult kis csövet, az csakugyan olyan, mint a lúdgége. Egy napig deszkára téve szárítjuk. A forró húslevesben kifőzzük.” Épp most szereztem be egy erre a célra megfelelő rovátkolt deszkát és tervezem kipróbálni... :) Ha érdekel az alábbi linken megvásárolható: epitkezes-otthon.vatera.hu/konyha_konyhafelszereles/sutes_fozes_kellekei/egyeb/csiga_teszta_tesztakeszito_vadonatuj_1475025832.html

4Gyerek 2011.09.14. 17:03:08

naaagyon finom lett. köszi.
süti beállítások módosítása