Saját kezűleg készítettem (mily meglepő), az alapanyagokon (liszt, tojás) kívül szívem-lelkem beletettem. Majd el felejtem: a tésztát parmezánnal bolondítottam. Hm… isteni volt az illata, és az az íz… kifőzve, csupaszon is ellenállhatatlan. Alig tudtam megállni, hogy ne faljam fel az egészet… leszűrtem és megfeledkezve magamról kézzel majszoltam a tésztát. Megzavartak… oda az önfeledt élvezet. A tészta és én kis időre elváltunk, de a szósz elkészültével újra intim kapcsolatba kerültünk. Ez volt a csúcs, egy igazi gasztronómiai orgazmust éltem át. :)
A tésztaételek rabjaként gasztronómiai szempontból kevésbé élveztem nyaralásunk során a görög konyhát. Már két nap elteltével jelentkeztek az elvonási tünetek, a gondolataim egy tányér paradicsomos tésztás finomság körül cikáztak. A meseszép táj kis időre el-el vonta a figyelmemet, de végül a tészta bolyongott a gondolataimban, mint bolygó hollandi a tengeren. Megnyugvást kellett találnom, s így esett meg, hogy a vágyam csillapítása érdekében egy görög tavernában olasz tésztát rendeltem.
és ebben az a jó, hogy… boldogan élek, míg meg nem halok! :) Nehogy tésztamérgezés vigyen el… hm, BÁR abba az lenne a jó, hogy nem szenvednék, mert a tészta az én örök szerelmem! :)
Parmezánnal gyúrt garganelli paradicsommal és pestóval – ebben a tésztában az a jó, hogy én készítettem, és amit én készítek az csalódást még nem okozott. ;)
Garganelli: hagyományosan romagnai (Emilia Romagna déli, tengerparti részéről) tojásos tészta. Rusztikus, négyzet alakúra nyújtott tésztadarabokat csavarnak fel, a darabok bordázott tollhegyre emlékeztetnek. Vékony, finom állagú, főzés közben kissé összeesik.
300 g olasz durumdara (De Cecco)
3 egész tojás
75 g reszelt parmezán
csipet só
A lisztet gyúródeszkára vagy tiszta felületre szitáljuk/öntjük, majd a halom közepében mélyedést képezünk (mint egy vulkán), a tojásokat beleütjük, csipet sóval meghintjük.
3 egész paradicsom
2 gerezd fokhagyma
1 doboz hámozott paradicsom konzerv
só, frissen őrölt bors
2 evőkanál extra szűz olívaolaj
15 g bazsalikom
1 evőkanál pirított mandula (fenyőmag hiányában)
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanál reszelt parmezán
kb. fél dl extra szűz olívaolaj
A friss paradicsomokat blansírozzuk (leforrázzuk), a héját lehúzzuk és összevágjuk. Nagyobb serpenyőben felhevítjük az olívaolajat, majd hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát. Kis lángon addig kevergetjük, míg színt kap. Ne égessük meg, mert keserű lesz. A friss paradicsomot és a konzervet a fokhagymához adjuk és mártás állagúra sűrítjük. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd hozzákeverjük a frissen, mozsárban összetört (ennek hiányában robotgépet használunk) pestót. A mártást a kifőzött, leszűrt tésztával összeforgatjuk és frissen reszelt parmezánnal tálaljuk.