A tésztakészítés legfontosabb részművelete a gyúrás, hiszen a hozzávalók összedolgozásával megteremtem a tésztát. Ez a művelet (is) testi-, lelki- és szellemi erőt igényel és az energia, melyet használok azonnal kioltja a negatív töltetet a testemből. Ezek után bátran kijelenthetem, hogy a friss tészta készítése terápiás jelleggel hat rám. :) Ez duplán igaz, ha a folyamat során színeket használok, hiszen a színek érzéseket, érzelmeket, hangulatokat váltanak ki belőlünk és speciális elektromágneses rezgésükkel jelentős befolyást gyakorolnak ránk, emberekre. Az alkotó folyamat nélkülözhetetlen része a minta és a forma kialakítása... és végül a létrejött "produktum" látványa okozza az örömérzetet, a sikerélményt. Mindezzel csak annyit akarok mondani, hogy a tésztakészítés során használt színek, minták és formák egy komplex terápiás folyamat részeként hatnak... nálam bevált, ajánlom kipróbálni! :)

Csíkos garganelli (hozzávalók a képen) 

Egy marék spenótot leforráztam és leturmixoltam. Egy piros kaliforniai paprikát megsütöttem, ebből készült a paprikakrém. A hozzávalókból rugalmas állagú, de viszonylag kemény tésztát gyúrtam.

A csíkozást a Feketén fehéren c. bejegyzésben leírt folyamat szerint készítettem. A formázás megkezdésekor, azokat a kinyújtott tésztalapokat, amivel nem dolgoztam konyharuhával letakartam, mert nagyon hamar kiszárad és akkor nehéz vagy szinte lehetetlen megformázni. 

A vékony tésztalapokat egy duplavágó szerkezet (vagy kés, pizza- akár derelyevágó) segítségével kb. 4 cm x 4 cm méretű kockákra vágtam, majd a kocka alakú tésztát egy speciális fából készült bordázott lapra helyeztem és a szegleténél kezdve egy henger alakú fa- pálca segítségével, lefele irányuló nyomó mozdulattal felsodortam (mint a csigatésztát). Csigacsináló eszközzel is elkészíthető, annyi különbséggel, hogy a feltekeréshez egy fakanál nyelét használjátok.

Egy kedves barátnőm az alábbi jelzőkkel illette a tésztáimat:
fekete-fehér csíkos farfalle - szexi
zöld-sárga csíkos garganelli - öko
és az alábbi pöttyös - a kislányos. :) ♥

Pöttyös, burgonyapürével töltött ravioli

100 g "00" típusú liszt + 1 tojás + csipet só
100 g "00" típusú liszt + céklapüré + kézmeleg víz (amennyit a liszt felvesz)

Egy darab nagyobb méretű céklát megmostam, szárazra töröltem és  alufóliába csomagolva héjastul sütőben puhára sütöttem (200 °C). Amikor megpuhult, lehúztam a héját, cikkekre vágtam, kevés olívaolajjal meglocsoltam, sóztam és turmixoltam, figyelve arra, hogy ne legyen darabos. A fent megadott hozzávalókból rugalmas állagú tésztát gyúrtam, majd pihentetés nélkül dolgoztam tovább a két különböző színű tésztával. Mindkét tésztából lecsíptem egy (ping-pong labda méretű) darabot és gép segítségével az 5. fokozatig vékonyítottam. Ezekből a tésztalapokból szúrtam ki a pöttyöket egy szétszedett toll darabjának segítségével. (A tésztát, amellyel épp nem dolgoztam letakartam konyharuhával, hogy ne száradjon ki.)

A maradék 2 gombócot 2-2 egyenlő részre vágtam és vékonyítottam (6. fokozatig a Marcato Atlas 150 típusú gépemmel). Az apró, kör alakú tésztadarab egyik oldalát mutatóujjammal enyhén megvizeztem és hüvelykujjammal a másik színű tésztalap felületére nyomtam.

A felületet pöttyözés után liszteztem, majd hosszában és keresztben egyaránt sodrófával is megerősítettem a pöttyöket. Ezt követően a gépen, szintén 6-os fokozaton átengedtem.

A szabályos pöttyök titka, hogy a tésztalapok pöttyözése után nem vékonyítjuk tovább a tésztát. Ellenkező esetben a pöttyök eldeformálódnak és ovális alakot öltenek.

A töltelék (Giorgio Locatelli receptje nyomán): 
Két burgonyát héjastul puhára főztem, melegen meghámoztam, összetörtem. Kis lábasban kevés vajat egy szál rozmaringgal együtt felolvasztottam, így az ízek összeértek és a vaj egy kis színt kapott.

Mivel kis mennyiségben, kísérleti jelleggel készült a pöttyös tészta a raviolit úgy készítettem, hogy a kiszúró segítségével kör alakú lapokat szúrtam, a közepébe egy kávéskanál tölteléket tettem, a szélét nedvesítettem és egy másik lappal összeillesztettem, úgy, hogy mielőtt összezártam a bent ragadt levegőt kipréseltem.

A téli mínuszokban nincs is jobb egy melengető levesnél. A hozzáadott tészta plusz kalóriája által pedig jobban megy a hólapátolás. :)
A raviolit póréhagyma krémlevessel tálaltam. 
A leves hozzávalói:

40 g vaj
1 vöröshagyma apróra vágva
1 zellerszár apróra vágva
2 gerezd fokhagyma apróra vágva
1 nagyobb póréhagyma (csak a fehér része) karikákra vágva
1 burgonya felkockázva
200 ml száraz fehérbor
750 ml csirke- vagy zöldség alaplé
200 ml főzőtejszín

A vajat megolvasztottam egy lábosban, rádobtam a vöröshagymát, fokhagymát, póréhagymát és a zellerszárat. A zöldségeket 10 perc alatt kis lángon puhára pároltam, közben időnként megkevertem. Hozzáöntöttem a száraz fehérbort, miután az alkohol elpárolgott, hozzáadtam a burgonyát, az alaplevet és fedő alatt kb. 20 percig főztem. Ezt követően turmixoltam, felforraltam és hozzákevertem a tejszínt. Végül szájízemnek megfelelően sóztam, fehérborssal meghintettem, ismét felmelegítettem és a burgonyapürével töltött raviolival tálaltam. Így:

és így:

A leves önmagában is isteni, megéri elkészíteni.